Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Ez a gyakorlat azonban csak akkor alkalmazható, ha az ékszerré való átdolgozás módjából és idejéből arra lehet alaposan következtetni, hogy az átdolgozás a felajánlás alól való mentesítés céljából történt, vagy ha az átalakítás nem jelentős, az állagot nem érinti, az érme-jeli eget változatlanul hagyja. Adott esetben az érme kerületére 15 részből álló rokokó stílű, apró aranynak látszó díszítés van forrasztva. A díszítés az érme kerületét teljesen körbefogja, s az onnan az érme sérülése nélkül el nem választható. A díszítés és a csat az érmével együtt kopott, azt tehát régen forrasztották az érmére. Az érmét tehát nem abból a célból alakították át, hogy azt a vételre felajánlás alól kivonják. A Magyar Nemzeti Bank sem tekinti a kérdéses ékszert érmének, azt érmeként be sem váltaná. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokon eljárt bíróság végzését megváltoztatta és az aranyérméből készült fülbevaló elkobzását mellőzte. (Legf. Bír. Bf. V. 1.072/1956. sz.) [1484.] 973. Üzérkedés tárgyának elkobzása. A vádlott a termelőktől közel 20 hektoliter bort vásárolt továbbeladás végett és annak mintegy felét 100%-os haszonnal értékesítette is. Az első fokú bíróság a vádlottat üzérkedés miatt elítélte, a vádlottnál és G. P. vevőnél lefoglalt bort elkobozta. A járásbíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezési óvást jelentett be, mert. az elsőbíróság további 400 liter bor elkobzását nem rendelte el. A tárgyalás során adat merült fel arra, hogy a vádlott által vásárolt borból a rendőrség szállítás közben 400 litert lefoglalt és átadott a földművesszövetkezetnek. Ezt a bormennyiséget is mint az üzérkedés tárgyát a BHÖ 274. pontja [Btk. 250. § (1) bek.] értelmében el kellett volna kobozni. Az elkobzásnak nem akadálya az, hogy erről a lefoglalt bormennyiségről nem állították ki a bűnjeljegyzéket, mert ha az első fokú bíróságnak akár a mennyiség, akár a tárolási hely tekintetében bármilyen kételye merült fel, módjában lett volna azt újabb bizonyítás felvételével eloszlatni. Viszont törvénysértéssel történt 168 liter bor elkobzása. E bormennyiséget ugyanis a vádlottól G. P. már megvásárolta, azt utóbbitól mint tulajdonostól foglalták le. Ebben az esetben azonban csak akkor van helye elkobzásnak, ha a tulajdonosnak a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudomása volt, illetőleg arról a körülményeknél fogva előzetesen tudnia kellett [Btk. 250. § (2) bek.]. Az első fokú bíróság azonban anélkül, hogy ezt a kérdést megvizsgálta volna, a bort elkobozni rendelte. Ezért a megyei bíróság a járásbíróság ítéletének a bűnjelekre vonatkozó említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és e részben új eljárást rendelt el. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 310/1957. sz.) [1783.] Megjegyzés: A határozatban foglaltak helytállóak azzal, hogy a Btk. 250. § (4) bek. szerint, ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a bűntettet elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkobzás alá eső érték megtérítésére kell kötelezni. 391