Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A vádlott tehát a külföldi fizetőeszközre szóló követelés bejelentését elmulasztotta. Ezáltal a tvr. 57. § a) pontjába felvett és az értékre tekintettel az 58. § (1) bekezdés szerint (Btk. 247. §) minősülő bűntettet elkövette. (Legf. Bír. Bf. V. 2.185/1955. sz.) [1210.] 923. Az aranyérme nem „aranytárgy"-nak, hanem „arany"-nak tekintendő. A terheltnél házkutatás során dollár-bankjegyeket és 3 db aranyérmét találtak. A 3 db aranypénz tekintetében a megyei bíróság a vádlott bűnösségét nem állapította meg és az aranypénzt a vádlottnak kiadni rendelte. Ez utóbbi felmentő rendelkezés indokolásaként a megyei bíróság arra hivatkozott, hogy az 1950. évi 30. sz. tvr. 47. § (1) bekezdése szerint 500 grammot meg nem haladó aranytárgy ugyanazon családhoz tartozó személy tulajdonában lehet. Ennek a szabálynak az aranyérmékre vonatkoztatása törvénysértő. Az 1950. évi 30. sz. tvr. 4. § (1) bekezdése szerint az aranyérmét aranynak kell tekinteni. Ugyanezen törvényhely megkülönbözteti az aranytól az aranytárgyat. A Tvr. 17. § (1) bekezdése szerint pedig az aranyat 3 napon belül a Magyar Nemzeti Banknak fel kell ajánlani. Ez a rendelkezés bármilyen kis mennyiségű, a Tvr. értelmében vett aranyra vonatkozik. Viszont a Tvr-nek a megyei bíróság által hivatkozott 47. §-a, amely csak az 500 grammon felüli többletre nézve ír elő felajánlási kötelezettséget, csak aranytárgyra vonatkozik. Az aranyérme fel nem ajánlása a Tvr. 17. § (1) bekezdésébe ütköző kötelesség megszegése folytán a Tvr. 57. § (1) bekezdése a) pontjába (Btk. 247. §) ütköző bűntettet valósította meg. Törvényt sértett ennélfogva a megyei bíróság, amikor nem állapította meg a vádlott bűnösségét a 3 db aranyérme felajánlásának elmulasztásában és amikor az érméket a Tvr. 66. § (1) bekezdésének [Btk. 250. § (1) lek.] rendelkezésével szemben elkobzás helyett a vádlottnak kiadni rendelte. (Legf. Bír. B. V. 301/1956. sz. törvényességi határozata.) [1288.] 924. A vételre felajánlás elmulasztásával elkövetett devizagazdálkodást sértő bűntettnél a Btk. 60. §-ának alkalmazása, mivel a tulajdonos az 500 g-on jelüli aranytárgyait állami boltokban értékesítette. (Legf. Bír. Bf. V. 473/1956. sz.) [1458.] ' 925. Külföldön levő vagyontárgyra vonatkozó jogügylettel megvalósított devizagazdálkodást sértő bűntett minősítése. A megállapított tényállás szerint V. vádlott a Jugoszláviába kivándorolni készülő K. vádlottal olyan tartalmú jogügyletet kötött, amely szerint V. átengedi használatra K-nak a Jugoszláviában Sz. község határában fekvő mintegy 7 kat. hold földjét. K. vádlott ennek ellenében 10 000 Ft-ot nyomban a jogügylet létrejöttekor V. kezéhez kifizetett, 3000 Ft-ot pedig néhány nap múlva postán részére elküldött. Az első fokú bíróság a vádlottnak ezt a cselekményét az 1950. évi 30. sz. tvr. 16. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom megszegése folytán az 57. § c) pontjában meghatározott devizabűntettnek minősítette. 370