Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

nek nyilvánítja. Ezek között azonban az állatok marhalevél nélküli forgalombahozatala nem szerepel. Egymagában tehát az állatok marhalevél nélküli adásvétele az említett bűntettek egyikét sem valósítja meg. 904. B. K. 288. (B. H. 1958. évi 11. sz.) Az állatnevelési és hizlalási szerződésre lekötött élőállat elidegenítése társadalmi tulajdont károsító sikkasztást, vagy közellátási bűntettet nem valósít meg. Az adott tényálláshoz képest azonban egyéb bűncselekmény megállapítására kerülhet sor. Részletesen: Btk. 292. §-nál. 905. B. K. 392. (B. H. 1962. évi 12. sz.) Élőfának engedély nélküli kivágása és jogtalan eltulajdonítása a lopáson felül nem valósít meg közellátási bűntettet. A Btk. 240. § (1) bekezdésének a) pontja szerint közellátási bűntettet követ el, „aki a közellátás érdekeinek sérelmével terméknek vagy terménynek rendelkezés alatt álló készletét jogszabály tilalma ellenére vagy a rendes gazdálkodás szabályainak megsértésével megsemmisíti, használhatatlanná teszi, elrejti, eltitkolja, vagy felhasználja". A fatolvaj által kivágott és más tulajdonát képező élőfa nem tekinthető az elkövető rendelkezése alatt álló terménykészletnek. E bűntett tényállási eleme ugyanis, hogy a termék, vagy terménykészlet már a cselekmény elkövetésekor a terhelt rendelkezése alatt álljon. Minthogy tehát e tényállási elem hiányzik, a cselekmény a lopáson felül nem valósítja meg a Btk. 240. § (1) bekezdés a) pontjában írt közellátási bűntettet. Az a körülmény, hogy a cselekmény folytán a közellátás is érdeksérelmet szenved, súlyosító körülményként értékelhető. 906. Ugyanannak a borjúnak engedély nélküli levágását nem lehet az egyik elkövetővel szemben elenyészően csekély termékmennyiség tekintetében történt elkövetés folytán közellátási szabálysértésnek minősíteni, a másikkal szemben pedig ezt az enyhébb minősítést mellőzni. (Miskolci Megyei Bíróság Bf. 604/1956. sz.) [1350.] 907. Jogosulatlanul kivágott fa engedély nélküli szállítása külön közellátási bűntettként nem értékelhető. A járási ügyész fellebbezési óvásában sérelmezte, hogy az első fokú bíróság a terhelt bűnösségét nem állapította meg a BHÖ 269. pont e) alpontjába [Btk. 240. § (1) bek. c) pont] felvett engedély nélküli fa szállítással elkövetett közellátási bűntettben [33/1962. (IX. 12.) Korm. sz. r. 103. és 129. §]. A megyei bíróság álláspontja az, hogy vagyon elleni bűncselekmény útján szerzett fa szállítási engedélyének beszerzésére az elkövető nem kötelezhető, mert az lényegében hatósági bejelentést igényelne, ami a jelen esetben azt jelentené, hogy az elkövető köteles saját magát a hatóságok előtt feljelenteni. A jogszabályok azonban ilyen feljelentési kötelezettséget az elkövetővel szemben nem támasztanak, következésképp alaptalanul panaszolja az ügyész 361