Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett, a járásbíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a terheltet pénzfőbüntetésre ítélte. (Legf. Bír. B. II. 1.176/1962. sz. törvényességi határozata.) [3564.] 881. A visszaesés üzérkedésnél. A terheltet a gy-i járásbíróság az 1955. december hó 7. napján hozott, illetve a gy-i megyei bíróság, mint másodfokú bíróság az 1956. március hó 19. napján hozott ítéletével árdrágító üzérkedés miatt négy hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ennek végrehajtását az Elnöki Tanács az 1956. július hó 24. napján kelt elhatározásával három évi próbaidőre felfüggesztette. A b-i járásbíróság az 1958. október hó 30. napján hozott ítéletével árdrágító üzérkedés miatt 500 forint pénzbüntetésre ítélte a terheltet, aki a pénzbüntetést 1959. április hó 7. napján befizette. A b-i járásbíróság az 1961. július hó 14. napján hozott ítéletével árdrágító üzérkedés miatt 600 forint pénzbüntetésre ítélte. A terhelt a pénzbüntetést 1962. január hó 15. napján befizette. A t-i járásbíróság az 1962. április hó 12. napján hozott, illetve a sz-i megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1962. évi október hó 4. napján hozott ítéletével visszaesőként elkövetett üzérkedés és fogolyszökés miatt tíz hónapi szabadságvesztésre ítélte. A terhelt ezt a cselekményét 1961. december hó 2. napján követte el. Az utóbbi ítéletek ellen emelt törvényességi 'óvás alapos. A Btk. 115. §-ának első fordulata szerint ugyanis a törvény alkalmazásában — eltérő rendelkezés hiányában — visszaeső az, akit a bűntett elkövetését megelőzően szándékosan elkövetett ugyanolyan bűntettért már szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kiállásától vagy végrehajthatósága megszüntetésétől az újabb bűntett elkövetéséig öt év még nem telt el. A Btk. az üzérkedési cselekménynél a bűntettnek visszaesésben való elkövetésére eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A gy-i járásbíróság, illetve a gy-i megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének végrehajthatósága 1956. július hó 24. napján megszűnt. A terhelt a t-i járásbíróság, illetve a sz-i megyei bíróság, mint másodfokú bíróság ítéletével elbírált bűntettet 1961. december hó 2. napján — tehát a gy-i járásbíróság, illetve a gy-i megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának az Elnöki Tanács által történt felfüggesztését követő öt éven túl — követte el, így az üzérkedési cselekménye visszaesőként elkövetettnek nem minősül. Az üzérkedési cselekmény minősítése szempontjából pedig a b-i járásbíróság ítéletei nem jönnek figyelembe, mert ezekben az ügyekben a terheltet az üzérkedés miatt nem szabadságvesztésre, hanem pénzbüntetésre ítélték. Törvényt sértett tehát a t-i járásbíróság és a sz-i megyei bíróság, mint másodfokú bíróság, amikor a terhelt üzérkedési cselekményét visszaesésben elkövetettnek minősítette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Btk. 236. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűntettnek minősítette. (Legf. Bír. B. VI. 24/1963. sz. törvényességi határozata.) [3632.] 882. Az ítélt dolog (res iudicata) kérdése üzérkedés esetében. [1425.] Részletesen: Be. 9. §-nál. 351