Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Az állandó keresetforrásra törekvés folytán pedig a cselekmény a BHÖ 272. pont (2) bekezdés b) alpontja [Btk. 236. § (2) bek. a) pont] szerint minősül. (Legf. Bír. Bf. V. 2.208/1955. sz.) [1348.] 871. Lakáscserék lebonyolításával kapcsolatos üzérkedés. A vádlottak olyan lakáscserék lebonyolításában, illetve közvetítésében vettek részt, ahol eleve tudták azt, hogy az egyik fél részéről a csere színleges, az egyik fél nem kíván beköltözni a cserébe kapott lakásba. Az ilyen színleges cserék folytán pedig a vádlottak közreműködtek abban, hogy Budapest egyik népes és nehéz lakásviszonyokkal küszködő, nagyipari üzemek szempontjából jelentős kerületében a kerületi tanács végrehajtó bizottságának, mint államigazgatási hatóságnak, a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet 3. §-án és 57. §-án alapuló lakásbérlő kijelölési joga meghiúsíttassék. B. I. vádlottnak egész védekezése azt mutatja, hogy a lakásbérleti jognak pénzért való adását-vevését megengedhetőnek és az ilyen jogügyletet palástoló cserék létesítését az ügyvédi hivatás gyakorlatával összeegyeztethetőnek tartotta. A megüresedő lakásokkal való rendelkezési jog gyakorlásához fontos közérdek fűződik, éppen ezért ezt a jogot a jogszabályok államigazgatási szervekre ruházták. E jog gyakorlásának és a bérlő személyének kijelölésénél számbaj övő közérdekű szempontoknak háttérbe szorulását segítette elő a vádlottak tevékenysége. Segítségükre voltak azoknak, akik lakásukból különböző okok miatt elköltöztek, de az így megüresedő lakásukat nem bocsátották az az illetékes államigazgatási szerv rendelkezésére, hanem a bérleti jogot a fennálló jogszabályi tilalom ellenére pénzért átruházták. így a jogszabályi tilalom kijátszását vádlottak anyagi érdekből minden igyekezetükkel elősegítették. Az ilyen lakásokra vonatkozó címeket B. I. rendszeresen előre összegyűjtötte és a hozzá fordulókkal ár megjelölése mellett közölte. Különösen a jogot végzett B. I. nem lehetett kétségben aziránt, hogy lakások magánforgalomban uzsoraáron való értékesítésének közvetítése tiltott tevékenység s nagyfokban veszélyes a társadalomra. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Ügyvédi Kamarába bejegyzett gyakorló ügyvédnek ügyvédi tevékenységéből kifolyólag jogában áll az egyes államigazgatási hatóságokhoz is beadványokat szerkeszteni a felek megbízásából és jogában van a felek érdekében államigazgatási hatóságoknál is eljárni meghatalmazás alapján. Ámde olyan színleges jogügyletek kötésében közreműködnie nem lehet, amelyek államigazgatási szervek hivatásából folyó feladatának meghiúsítását és a jogszabályi tilalom kijátszását célozzák. Minthogy pedig dr. B. I. vádlott cselekményével ezt tette, a megengedett ügyvédi hivatásán túlmenő, sőt azt megszegő magatartást tanúsított. Ekként erre szóló megfelelő jogosítvány nélkül kereskedelmi tevékenységet folytatott. Megvalósította tehát az üzérkedést. (Legf. Bír. Bf. V. 157/1958. sz.) [1979.] 872. Állattok hizlalásával kapcsolattan az ilyen gazdaságilag hasznos tevékenység elhatárolása a csupán ennek leple alatt folytatott üzérkedéstől. Az első fokon eljárt bíróság a vádlottat az általa vett és eladott sertésekkel és libákkal kapcsolatban üzérkedésben mondotta ki bűnösnek és ezért 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. 341