Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

100. A BHÖ 374., illetve 375. pontjában felvett, foglalkozási szabályok tudatos megszegésével elkövetett élet vagy testi épség veszélyeztetése általában nem szándékos, hanem gondatlan bűntett. [3695.] Részletesen: Btk. 39. §-nál. 18. § 101. XXVIII. számú büntető elvi döntés. [3230.] Részletesen: Btk. 22. §-nal. 102. B. K. 157. (B. H. 1956. évi 8. sz.) Ha a terhes állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sértés következtében méhmagzatát elvesztette, a cselekmény a Btk. 257. §-ának (3) bekezdése szerint minősül. Részletesen: Btk. 257. §-nál. 103. A Btk. 18. §-ának értelmezése. A terheltek szóváltás nyomán a sértettet együttesen a földre teperték, bántalmazták, ütlegelték. Ennek során ifj. Sz. A.-né terhelt vizeskupával is verte a sértett fejét. A sértett a bántalmazások következtében — a körzeti orvosi bizonyítvány szerint — nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Ugyanakkor ezt jóval meghaladó időn át funkcionális járászavarban is szenvedett, szédült, és egyéb panaszai is voltak. Mindezek miatt még 1961. június 13-án is betegállományban volt. A többszörös szakorvosi vizsgálat és a kórházi észlelés alatt megállapított funkcionális járászavar, szédülés és egyéb panaszok az adott esetben okozati összefüggésben állanak az elszenvedett bántalmazással, így tehát ezeka panaszok a bántalmazást követően húsz napon túli időben, sőt még több hónappal később is megállapíthatók voltak. Ezek a funkcionális jellegű, ideggyengeségre visszavezethető panaszok azonban olyan jellegűek, amelyek a sértett szervezetének, illetve idegrendszerének egyedi sajátosságával magyarázhatók, és semmiképpen nem jelentkeztek volna olyan egyénen, aki hasonló természetű idegrendszeri elváltozásban nem szenved. Az ítélet indokolása szerint tehát a nyolc napon túli gyógytartam a sértett idegállapotára vezethető vissza, ez pedig a terheltek terhére nem róható. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos, az ítélet megalapozatlan. A Btk. hatálybalépését megelőző ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a testi sértést elkövető az okozati összefüggés alapján az eredményért akkor is felelt, ha az nem közvetlenül a bántalmazás, hanem a sértett szervezetének egyéni sajátossága folytán következett be. A Btk. 18. §-a szerint azonban az eredményhez — mint a bűntett minősítő körülményéhez — a törvény által fűzött súlyosabb következmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében szándékosság vagy gondatlanság terheli. A járásbíróság, a törvényességi óvással megtámadott ítéletét 1962. évi július hó 14. napján — tehát a Btk. hatálybalépése után hozta meg. A xerheltek a sértettnek okozott nyolc napon túl gyógyuló egészségháborításért csakis abban az esetben tartoznak büntetőjogi felelősséggel, ha tudtak, vagy kellő körültekintés mellett tudhattak arról, hogy a sértett 28