Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

dig elfogadható indokból van-e munkaviszonyon kívül, illetve a megfelelő munka teljesítésének hiánya az adott esetben szándékos „életmódot" jelent-e vagy sem. A járásbíróság a tárgyaláson csupán a terheltet hallgatta ki, egyben a jegyzőkönyv szerint ismertette a megyei bírósági orvosszakértő szakvéleményét. A bizonyítási eljárás egyáltalában nem terjedt ki annak vizsgálatára, hogy a terhelt valóban munkakerülő életmódot folytatott-e. Ennek szükségessége pedig annál is inkább fennállott, mert a terhelt — előadása szerint — keveselte a keresetét, ezért alkalmi munkát vállalt addig, amíg a szakmájában megfelelően elhelyezkedik. Ennek valósága esetén a munkakerülő életmód megállapításáról nem lehet szó. (Legf. Bír. B. 342/1954. sz. törvényességi határozata.) [486.] 801. A közveszélyes munkakerülés megállapítása törvényt sért, ha a bíróság a vádlott rendszeres otthoni elfoglaltságára felajánlott bizonyítást mellőzte. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. II. 878/1955. sz.) [1025.] 802. Közveszélyes munkakerülés nem állapítható meg azzal szemben, aki rendszeresen foglalkozik időszaki munkával s ezen felül alkalmi munkákat is vállal. (Legf. Bír. Bf. I. 1.537/1955. sz.) [1249.] 803. A közveszélyes munkakerülést megállapító ítéletek meghozatalát megelőző időben folytatott munkakerülő életmód természetes egység. Azt egy ítéletben kell elbírálni. (Legf. Bír. B. V. 1.198/1956. sz. törvényességi határozata.) [1509.] 804. Közveszélyes munkakerülés nem állapítható meg annak terhére, aki aránylag rövid ideig óAmenetileg nem végez rendszeres munkát. (Legf. Bír. Bf. IV. 34/1959. sz.) [2295.] 805. Közveszélyes munkakerülés kérdése rokkant személlyel szemben. A járásbíróság megállapította a vádlott bűnösségét közveszélyes munkakerülésben. Ítéleti döntését arra alapította, hogy a vádlott 45%-os munkaképesség csökkenése ellenére is járóképes, kezei épek és így munkaképesség csökkenése nem teljes. Ilyen körülmények között nem fogadható el az a védekezése, hogy rokkantsága miatt nem vállalt munkát. A közveszélyes munkakerülés elbírálásánál figyelemmel kell lenni a terhelt összes körülményeire, így életkorára, egészségi állapotára, szakképzettségére stb. A vádlott 1955. évben bányaszerencsétlenségből kifolyóan combtörést szenvedett, 1957. szeptember 15-ig táppénzes állományban volt, ettől kezdve baleseti járadékban részesül 45%-os munkaképesség csökkenése miatt. Semmiféle szakképzettsége nincs, megrokkanása előtt mezőgazdasági napszámos munkával foglalkozott. Ilyen körülmények között nem lehet alapos következtetést vonni arra, hogy a vádlott munkakerülésből csavargott, mert ilyen testi állapot mellett rendszeres nehéz testi munkát végezni nyilvánvalóan nem lehet. A mezőgazdasági napszámos munka pedig komoly fizikai erőfesztítést igényel. 302