Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

lanul a vádlott tevékenységébe, amellyel a vádlott nem számolhatott a célzásnál, és még kevésbé azzal, hogy a kés pengéjébe fog a beavatkozó markolni. Miután elvétésről — a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyezően — nem lehet szó, azt kell gondosan vizsgálat tárgyává tenni, terheli-e valamilyen gondatlanság a vádlottat T. F. sértettnél bekövetkezett eredmény vonatkozásában. Az udvaron a vádlotton kívül R. B. sértett tartózkodott először. A sötétben a vádlott mögötti részen a szórakozó emberek a sátorban tartózkodtak, egyedül T. F. jött elő a sátor mellől a vádlott felé. Annak előreláthatása, hogy a kés elővétele esetén a sátor mögül valaki váratlanul előjön és a késbe belenyúlhat: nem volt elvárható a vádlottól. Következésképpen gondatlanság sem állapítható meg a terhére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a vádlottat a T. Ffel szemben elkövetett cselekmény miatt emelt vád alól a Be. 226. §-ának (2) bek. a) pontja alapján bűntett hiányában felmentette. (Legf. Bír. Bf. II. 628/1962. sz.) [3358.] 88. Az elvetés (aberratio ictus) elhatárolása a megtámadott személyében való tévedés (error in persona) esetétől. [556.] Részletesen: Btk. 24. §-nál. 89. A tettes cselekménye az emberölés tényelemeit valósította meg, míg a felbújtok bűnösségét a bíróság csak testi sértésben állapította meg. [1606.] Részletesen: Btk. 14. §-nál. 90. Nem követ el bűncselekményt az, aki csupán a más által elrejtett fegyver megsemmisítésében vesz részt. [1631.] Részletesen: Bt. 195. §-nál. 91. A szándék kérdése az izgatásnál. [1750.] Részletesen: Btk. 127. §-nál. 17. § 92. XXIII. számú büntető elvi döntés. Ha a cselekményt önhibából eredő s a Btk. 21. § (1) bekezdése szerinti tudatzavart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el, s ez a Btk. 22. §-a értelmében az elkövető javára figyelembe nem vehető, a cselekmény annak tárgyi oldalához képest minősülhet szándékos vagy gondatlan bűntettként. [3230.] Részletesen: Btk. 22. §-nál. 93. A gondatlanság kérdése munka végzése során bekövetkezett kár esetén. A s.-i állami gazdaság egy dűlőjében levő burgonyaföldön G. J. a gazt kaszálta. Kaszáját a rend végén a lekaszált gazba dobta s elment félreeső helyre dolgát végezni. A terhelt ugyanekkor a lekaszált gazt fogatos gereblyével gyűjtötte össze, akként, hogy a fogatos gereblye ülésén ülve hajtotta a lovat. Amikor arra a helyre ért, ahol G. J. előbb kaszált, a ló rálépett a gazba dobott kasza nyelére, amitől a kasza pengéje felvágódott és belefúródott a ló hasfalába. A terhelt a balesetet csak akkor vette észre, amikor az ott dolgozó munkatársai erre figyelmeztették. A terhelt vissza akarta nyomni a ló kilógó belső 26