Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposaknak. A vádlott izgató kijelentéseit az ellenforradalmi események egyik legvéresebb emlékű helyén tette meg és éppen ezeket az eseményeket idézte fel, ami a peradatok szerint a nyílt ut­cán összegyűlt tömegre nem is maradt hatástalanul. Nagy nyilvánosság előtt elkövetett cselekményének tárgyi súlya is jelentős. De különösen fokozott a vádlott egyéniségében rejlő társadalmi veszélyesség. Az 1950. évtől folytat munkakerülő életmódot, tiltott kéjelgésből élt és ezért, valamint vagyon el­leni bűncselekmények miatt történt többszöri elítélése és internálása sem váltotta ki a kellő nevelő hatást, hanem tovább folytatta eddigi életmódját. Hasonló cselekményért történt előző elítélése sem térítette le eddigi, a becsü­letes dolgozók társadalmára igen káros és fertőző életviteléről. Az utolsó hét év alatt csupán egy alkalommal, akkor is rövid ideig volt állandó munka­viszonyban. Mindez arra mutat, hogy a társadalom megvédése, de a vádlott saját érdekében is az alapos átnevelésére hosszabb tartamú szabadságvesz­tés kiszabása szükséges. (Legf. Bír. Bf. I. 3.221/1957. sz.) [1887.] 654. Pozitív magatartás értékelésének szempontjai a jelentős ellenforra­dalmi tevékenységet kifejtő vádlottnál. A vádlott 1956. november 4-e után, amikor megkezdődött az ellenforra­dalom fegyveres felszámolása, több fegyveres ellenforradalmárnak borosüve­geket adott, amelyeket azok a szovjet tankok elleni felhasználásra, benzines palackok készítésére kértek. Ugyanebben az időben egy közelben levő szovjet tank elől több fegyveres ellenforradalmár menekült be abba az udvarba, ahol a vádlott is lakott. Ezeket a vádlott kérésükre útbaigazította, hogy hol lehet a szomszédos házakon keresztül eljutni egy olyan házba, melynek emeletéről a szovjet tank ellen a harcot felvehetik. Az ellenforradalmi harcok idején a vádlott a ház pincéjében tartózkodott a többi lakókkal együtt. Itt a nyugati rádió adásait hallgatta, a híranyagot a lakók között terjesztette, továbbá a szovjet csapatokat durva, becsmérlő kife­jezésekkel illette. A harcok megszűnése után a munkahelyén ugyanilyen magatartást tanúsított. Az ellenforradalom leverése után munkahelyén szer­zett sztrájkra uszító röplapokat, valamint az ellenforradalmat dicsőítő újság­cikkeket a lakása közelében levő hirdetőtáblára kifüggesztette. Kétségtelen, hogy igen jelentős és nyomatékos enyhítő körülmény vád­lottnak az a pozitív magatartása, hogy T. I. üldözött személy megmenekülé­sét elősegítette. Ámde ennek ellenére a Legfelsőbb Bíróság nem talált mó­dot a büntetés enyhítésére, mert a vádlott sorozatos ellenforradalmi tevé­kenységet fejtett ki, az ellenforradalom fegyveres leverése után is több he­lyen és különböző módon izgatott a népi demokratikus államrend ellen. Ilyen, összességükben is jelentős, ellenforradalmi tevékenységet kifejtő vádlottal szemben az első fokú bíróság által az enyhítő szakasz alkalmazásával kisza­bott kétévi szabadságvesztésnél még enyhébb büntetés kiszabására nincs tör­vényes lehetőség. (Legf. Bír. Bf. I. 3.295/1957. sz.) [1916.] 655. Külföldre írt izgató tartalmú levél társadalmi veszélyessége. Az egyetemi hallgató I. r. vádlott külföldről, volt évfolyamtársától a kapi­talizmust dicsőítő leveleket kapott. Ezek tartalmát diáktársaival közölte és a levelekre válaszolt. A II. r. vádlott is tudomást szerzett a levelek tartalmá­ról, azokra maga is válaszolt. Az I. r. vádlott által 1957 márciusában, valamint 237

Next

/
Thumbnails
Contents