Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposaknak. A vádlott izgató kijelentéseit az ellenforradalmi események egyik legvéresebb emlékű helyén tette meg és éppen ezeket az eseményeket idézte fel, ami a peradatok szerint a nyílt utcán összegyűlt tömegre nem is maradt hatástalanul. Nagy nyilvánosság előtt elkövetett cselekményének tárgyi súlya is jelentős. De különösen fokozott a vádlott egyéniségében rejlő társadalmi veszélyesség. Az 1950. évtől folytat munkakerülő életmódot, tiltott kéjelgésből élt és ezért, valamint vagyon elleni bűncselekmények miatt történt többszöri elítélése és internálása sem váltotta ki a kellő nevelő hatást, hanem tovább folytatta eddigi életmódját. Hasonló cselekményért történt előző elítélése sem térítette le eddigi, a becsületes dolgozók társadalmára igen káros és fertőző életviteléről. Az utolsó hét év alatt csupán egy alkalommal, akkor is rövid ideig volt állandó munkaviszonyban. Mindez arra mutat, hogy a társadalom megvédése, de a vádlott saját érdekében is az alapos átnevelésére hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása szükséges. (Legf. Bír. Bf. I. 3.221/1957. sz.) [1887.] 654. Pozitív magatartás értékelésének szempontjai a jelentős ellenforradalmi tevékenységet kifejtő vádlottnál. A vádlott 1956. november 4-e után, amikor megkezdődött az ellenforradalom fegyveres felszámolása, több fegyveres ellenforradalmárnak borosüvegeket adott, amelyeket azok a szovjet tankok elleni felhasználásra, benzines palackok készítésére kértek. Ugyanebben az időben egy közelben levő szovjet tank elől több fegyveres ellenforradalmár menekült be abba az udvarba, ahol a vádlott is lakott. Ezeket a vádlott kérésükre útbaigazította, hogy hol lehet a szomszédos házakon keresztül eljutni egy olyan házba, melynek emeletéről a szovjet tank ellen a harcot felvehetik. Az ellenforradalmi harcok idején a vádlott a ház pincéjében tartózkodott a többi lakókkal együtt. Itt a nyugati rádió adásait hallgatta, a híranyagot a lakók között terjesztette, továbbá a szovjet csapatokat durva, becsmérlő kifejezésekkel illette. A harcok megszűnése után a munkahelyén ugyanilyen magatartást tanúsított. Az ellenforradalom leverése után munkahelyén szerzett sztrájkra uszító röplapokat, valamint az ellenforradalmat dicsőítő újságcikkeket a lakása közelében levő hirdetőtáblára kifüggesztette. Kétségtelen, hogy igen jelentős és nyomatékos enyhítő körülmény vádlottnak az a pozitív magatartása, hogy T. I. üldözött személy megmenekülését elősegítette. Ámde ennek ellenére a Legfelsőbb Bíróság nem talált módot a büntetés enyhítésére, mert a vádlott sorozatos ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki, az ellenforradalom fegyveres leverése után is több helyen és különböző módon izgatott a népi demokratikus államrend ellen. Ilyen, összességükben is jelentős, ellenforradalmi tevékenységet kifejtő vádlottal szemben az első fokú bíróság által az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott kétévi szabadságvesztésnél még enyhébb büntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség. (Legf. Bír. Bf. I. 3.295/1957. sz.) [1916.] 655. Külföldre írt izgató tartalmú levél társadalmi veszélyessége. Az egyetemi hallgató I. r. vádlott külföldről, volt évfolyamtársától a kapitalizmust dicsőítő leveleket kapott. Ezek tartalmát diáktársaival közölte és a levelekre válaszolt. A II. r. vádlott is tudomást szerzett a levelek tartalmáról, azokra maga is válaszolt. Az I. r. vádlott által 1957 márciusában, valamint 237