Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

jogerőre emelkedése napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrá­nyok alól. A mentesítés hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtására kerül sor." Ilyen korlátozó rendelkezést a Btá. 66. §-ának (1) bekezdése nem tartalmaz. A Btá. 66. § (1) bekezdése szerint fiatal korban elkövetett bűncselekmény miatt hozott egy évet meg nem haladó — akár végrehajtandó, akár felfüg­gesztett —, szabadságvesztés esetén a büntető ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve beáll a mentesítés hatálya. A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során vizsgálta, hogy a vád­lottnak a fiatal korban elkövetett lopás miatt felfüggesztett szabadságvesz­tésre történt elítélése — amelynek végrehajtását elrendelték —, a feltételes szabadságra bocsátás korlátozása [Btk. 39. § (2) bek.] szempontjából figye­lembe vehető-e. A Btké. 10. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a „Btk. hatály­balépése előtt már beállott mentesítés hatálya változatlan marad". Mivel pedig a vádlottal szemben a Btá. 66. §-ának (1) bekezdése alapján a mente­sítés hatálya az előző ítélet jogerőre emelkedése napján, tehát jóval a Btk. hatálybalépése előtt beállott, a Btk. 102. § (2) bekezdése második mondatá­ban foglalt rendelkezés érvényesülését — vagyis azt, hogy a felfüggesztett büntetés végrehajtásával a mentesítés hatályát veszti —, a Btké. 10. § (2) bekezdése kizárja. Erre való tekintettel a vádlott az előző elítéltetésével kapcsolatban men­tesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, s így a másodfokú bíró­ság a feltételes szabadságra bocsátást nem korlátozta. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 5.564/1961. sz.) [3361.] A katonákra vonatkozó külön rendelkezések Az elkövetők 103. § 602. B. K. 160. (B. H. 1956. évi 8. sz.) Az 1.066/1955. (VII. 27.) MT sz. határozat értelmében az önkéntes rendőrök nem tartoznak a rendőrség szolgálati viszonyban álló tagjai közé. Az önkén­tes rendőri csoportoknak a rendeltetésük az, hogy segítséget nyújtsanak a rendőrség szerveinek a társadalmi tulajdon, a közbiztonság, a közrend és az állampolgárok fokozottabb védelméhez. Ezt a tevékenységüket társadalmi munkában végzik. Nyilvánvaló tehát, hogy nem tartoznak — a Btk. 103. § (1) bekezdése és a Btké. 32. §-ára figyelemmel — a Be. 349. § szerint a kato­nai bíróságok hatáskörébe tartozó fegyveres erők és rendészeti testületek tagjai közé. Ennek hiányában pedig pusztán az a körülmény, hogy az említett MT ha­tározat 6. pontja az önkéntes rendőrt feladatának az ellátásával kapcsolatban hatósági közegnek (hivatalos személynek) kell tekinteni, nem állapítja meg a katonai bíróság hatáskörét. 14" 211

Next

/
Thumbnails
Contents