Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

tés kedvezményének megadása vagy megtagadása kérdésében, és ezzel az általános nevelő hatást is meggyőző erővel szolgálják. (1962. VI. 14.) [3226.] 499. B. K. 162. (B. H. 1956. évi 9. sz.) Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa akként gyakorolja kegyelmezési jogát, hogy a jogerősen kiszabott szabadságvesztésnek vagy még ki nem töltött részének a végrehajtását meghatározott tartamú „próbaidőre felfüggeszti": 1. a próbaidő határideje — ha a kegyelmi elhatározás eltérően nem rendelkezik — az elhatározás keltének s nem a jogerős ítélet meghozatalának napjával kezdődik; 2. ha a kegyelemben részesült személy a kegyelemben részesülést kör>etően a kegyelmi elhatározástan megszabott határidőn belül újabb bűntettet követ el: a kegyelem csak abban az esetben veszti el hatályát, ha a terheltet az újabb bűntett miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűntett miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. Ilyen esetben a szabadságvesztést kiszabó újabh ítéletben meg kell állapítani, hogy a kegyelem hatályát vesztette és el kell rendelni az elengedett bűntett végrehajtását. 3. Az a körülmény, hogy az Elnöki Tanács az elítéltet az említett tartalmú kegyelemben részesítette, nem érinti a Btk. 70. §-ának (5) bekezdés c) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatályát. Részletesen: Btk. 57. §-nál. 500. B. K. 379. (B. H. 1962. évi 1. szám.) A Btk. 70. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztett szabadságvesztés elévülése az azt kiszabó bírói határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik. Részletesen: Btk. 59. §-nál. 70. § (1) bek. 501. Az embertársait minden menthető ok nélkül bántalmazó vádlottal szemben a büntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése. Az irányadó tények szerint a vádlott minden ok nélkül, pusztán garázdálkodásból megtámadta a sértettet és annak vőlegényét, amikor azok a kocsmából már eltávoztak. Előzetesen közöttük még csak szóváltás sem történt. Az ilyen magatartás felette társadalomellenes. Megzavarja az állampolgárok közötti békés együttélést és mások testi épségének a semmibevevését is jelenti. Egyúttal arra mutat, hogy a vádlott alantas ösztönök hatása alatt áll. Ezért embertársaival szembeni magatartását illetően hathatós nevelésre szorul. Ennek a célnak szolgálatára azonban a büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem alkalmas. Nem biztosítja az ítélet általános visszatartó erejének az érvényesülését sem, holott erre az ilyen cselekmények elég gyakori ismétlődése miatt fokozottan szükség van. (Gyulai Megyei Bíróság Bf. 200/ 1954. sz.) [476.] ' 502. A szabadságvesztés végrehajtásának téves felfüggesztése a társadalmi tulajdont jelentős érték tekintetében elkövetett lopással másodízben károsító vádlottal szemben. 171