Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Mindebből következik, hogy az üzérkedés bűntette kapcsán az üzérkedési tevékenységnek az adóhatóságnál való be nem jelentésével megvalósuló adócsalási cselekmény beolvad az ugyancsak a népgazdaság elleni bűncselekmények közé tartozó üzérkedés bűntettébe. Az adócsalás bűntette külön megállapításának ilyen esetben nincs helye. Az ezzel ellenkező felfogás egyébként az üzérkedés törvényi büntetési tételének általános felemelésére vezetne. Ez az állásfoglalás kizárólag a bűnhalmazat kérdésére vonatkozik; nem érinti azonban az üzérkedő tevékenységének az adóelvonásból folyó adójogi következményeit. 452. B. K. 385. (B. H. 1962. évi 5, sz.) A tartási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén bűnhalmazat megállapítására áltálában az, hogy több jogosult vonatkozásában követték el, egymagában alapul nem szolgálhat. I. Az ítélkezési gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy ha a terhelt több kiskorú gyermek után a polgári bíróság által pénzben megítélt tartásdíjat nem fizette meg, vagy nem teljes egészében fizette meg, és ezáltal a tartási kötelezettségének saját hibájából maradéktalanul nem tett eleget: cselekménye egyrendbeli, vagy a gyermekek számához viszonyítva többrendbeli bűntettet valósít-e meg. A Btk. 275. § (1) bekezdése szerint, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, a tartási kötelezettség elmulasztásának bűntettét követi el. A (2) bekezdés szerint pedig a tartási kötelezettség elmulasztásának bűntettét követi el az is, akit a bíróság — bár az apaság megállapítása nélkül — jogerős határozattal a gyermek tartására kötelezett és ezt a kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. Az említett § (1) bekezdésében írt „kötelezettség" az 1952. évi IV. tv. (családjogi törvény) VII. fejezetben foglaltakon, a (2) bekezdésben írt „kötelezettség" pedig az 1952. évi 23. sz. tvr. 43. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Kétségtelen tehát, hogy a bűntett maradéktalanul megvalósul, ha a terhelt egyetlen jogosult gyermekre nézve a tartási kötelezettség teljesítését elmulasztja. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a tartási kötelezettség teljesítésének több jogosult gyermek vonatkozásában történt elmulasztása minden esetben halmazat megállapítására vezet, s a terhelt cselekménye annyi rendbeli bűntett, ahány jogosult gyermek tartását mulasztotta el. — Ez azonban téves. II. Előre kell bocsátani, hogy az ítélkezési tapasztalat szerint túlnyomóan olyan személyek szerepelnek terheltként, akik az anyánál elhelyezett több gyermek tekintetében nem tettek eleget a tartási kötelezettségüknek. Mindenekelőtt vizsgálni kell, hogy ki a sértett. Büntetőjogi szempontból sértett az a személy, akinek jogát vagy jogvédte érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette; hogy valamely büntető ügyben ki a sértett, annak megállapítása ténykérdés. Nyilvánvaló, hogy a gyermektartásdíj elvileg a gyermeknek jár és az a célja, hogy a gyermek szükségleteinek kielégítését biztosítsa. A gyermekid