Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A fővárosi bíróság a vádlottak előélete, valamint az ügyben elbírált cselekményeik alapján személyük társadalmi veszélyességét kiemelkedőnek jelölte meg és helyesen értékelte az őrizetlenül hagyott lakások fosztogatásának rendkívüli súlyát is. Ilyen bűnösségi körülmények mellett viszont a vádlottak családos állapota nem elegendő alap arra, hogy a törvényes büntetési tétel középmértéke körül kiszabott büntetések enyhítésére sor kerülhessen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket elutasította. (Legf. Bír. Bf. V. 382/1956. sz.) [1343.] 384. Az ellenforradalom idején kommunistákat bántalmazó huligán vádlott tüntetésének a kiszabása. A vádlott 1956. október 27-én a sértett lakása előtt haladt el, akit meglátva odament hozzá és arculütötte. A sértett az udvarban levő ház felé menekült, őt a konyhaajtónál a vádlott újból utolérte, majd ismét megütötte, minek következtében a sértett a földre került. A vádlott ezután is bántalmazta, rugdosta a koros sértettet, főleg a fején. A sértett állandóan hangoztatta, hogy „ne bánts engem, én sem bántottalak téged". A vádlott az ütlegelés és rugdosás közben többször azt a kijelentést tette, hogy „te is piszkos tsz-tag, piszkos kommunista vagy". S. K. tanú a vádlottnál bicskát is látott; félt, hogy a vádlott azt használni fogja, ezért segítségért kiabált, majd bement az udvarba és a vádlottat onnan az utcára lökdöste. A sértett és felesége termelőszövetkezeti tagok és párttagok voltak. A sértett felesége a kecskeméti megyei bíróságon, mint népi ülnök működött. Mindez ismeretes volt a vádlott előtt. A sértett és felesége a bántalmazás után nem mertek a lakásban tartózkodni. Vasvillával és ásóval fegyverkeztek fel és az éjszakát az istállóban töltötték, másnap pedig öngyilkosok lettek. A tényállás alapján az első fokú bíróság a vádlottat egyes személyek ellen, azok demokratikus meggyőződése miatti izgatás bűntette miatt 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és megfelelő mellékbüntetésre ítélte. A tényállás az alábbi vonatkozásban felderítetlen. Az első fokú ítélet tényállása nem állapítja meg, hogy a sértett és felesége az öngyilkosságot félelemből, az őket ért bántalmazás miatt és a községben lejátszódott terrorista ellenforradalmi cselekmények hatása alatt követték el. Az első fokú bíróság nem állapította meg azt, hogy a vádbeli időben milyen terrorcselekmények voltak a községben és környékén, holott ennek alapján a vádlott cselekménye esetleg beilleszthető az akkori ellenforradalmi megmozdulásba. Cselekményének elbírálásához, ennélfogva, a helyi események megfelelő feltárása és megállapítása szükséges. E vonatkozásban az ítélet megalapozatlan. A kiszabott büntetés mértéke túl enyhe. Az első fokú bíróság nem vette kellően figyelembe a büntetés kiszabásánál a vádlott cselekményének ellenforradalmi jellegét és a vádlott személyének magas fokú társadalmi veszélyességét. A vádlott emberölés miatt már büntetve volt. Jelen cselekménye is erőszakos, huligán magatartás, amely a kommunisták terrorizálására irányult. Elmulasztotta az első fokú bíróság súlyosító körülményként értékelni azt a tényt, hogy a vádlott cselekménye nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 142