Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

súlyosabb, mintha testi hibája vagy betegsége nem volna. (Legf. Bír. Bf. III. 829/1955. sz.) [1096.] 380. A tüntetés kiszabására rendszerint mérséklőleg hat, hogy ugyanabban az ügyben mind a két házastársat börtönnel büntetik, mert enyhítő körülmény, hogy a házastársak büntetésüket egy időben töltik. Ez a körülmény éppen az ellátatlan gyermekekre tekintettel fokozza a szabadságvesztés súlyát. (Legf. Bír. Bf. V. 2.001/1955. sz.) [1163.] 381. A büntetett előélet akkor is súlyosító körülmény, ha a korábbi bűncselekmény az újabb bűncselekménytől eltérő jellegű. A vádlott a beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt eszközölt transzferálás alkalmával hivatalos személy elleni erőszakot követett el. Az első fokú bíróság a büntetés kiszabásánál mellőzte a vádlott büntetett előéletének (tartási kötelesség nem teljesítése) súlyosító körülményként való figyelembevételét. Ezt azzal indokolta, hogy nevezett büntetett előélete nem volt összefüggésben az állammal szembeni kötelesség teljesítésével. Ez az álláspont elvileg helytelen. A büntetett előélet ugyanis nemcsak akkor súlyosító körülmény, ha a korábbi bűncselekmény az újabb bűntettel összefüggésbe hozható, hanem ettől függetlenül is. Ebben az esetben azonban a korábbi és az újabb bűntett közötti bizonyos összefüggés is kimutatható. Mind a két cselekményben a kötelezettségek teljesítésével való szembehelyezkedés nyilatkozik meg. Ez a terhelt egyéniségének olyan fogyatékosságát tárja fel, amelyből nehezebben nevelhető voltára vonható következtetés. Ez tehát súlyosító körülmény. (Legf. Bír. Bf. I. 20/1956. sz.) [1267.] 382. Ha a feljelentés vagy magánindítvány hiányzik, akkor az ilyen bűncselekmény elkövetését súlyosítóként sem lehet értékelni más bűntett kapcsán. Az első fokú bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott további, felhatalmazásra (feljelentésre) hivatalból üldözendő, de a felhatalmazás (feljelentés) hiánya folytán meg nem állapítható rágalmazást is elkövetett. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy súlyosító körülményként nem lehet értékelni olyan cselekmény elkövetését, amely csak magánindítvány előterjesztése vagy felhatalmazás (feljelentés) adása esetén üldözhető, de magánindítványt elő nem terjesztettek, illetve felhatalmazást (feljelentést) nem adtak. Ilyen hiány ugyanis minden vonatkozásban kizárja a kérdéses cselekmény megállapítását, értékelését és abból további következmény levonását. (Legf. Bír. Bf. III. 2.269/1955. sz.) [1244.] 383. Közveszélyes munkakerülő életmódot folytató, a dolgozók lakásait fosztogató, többszörösen büntetett vádlottakkal szemben a törvényes büntetési tétel középmértéke körül kiszabott büntetés enyhítése nem indokolt. A közelmúlt évek alatt mindkét vádlott négyszer került bíróság elé hasonló bűncselekmények miatt. Ez arra mutat, hogy a vádlottak sem a termelő munkában, sem a munkaerejüket esetleg lekötő háztartási munkákban nem vesznek részt, hanem az utcán csavarogva a lopásra kínálkozó alkalmakat keresik és megélhetésüket bűncselekmények elkövetésére alapítják. 141