Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

362. Az adott vagyoni előny címén nem kobozható el az a tárgy, amit az elkövető az ajándékba kapott pénzen vásárolt; közömbös, miszerint az ajándékozó tudta, hogy a megajándékozott mit fog vásárolni azon. [2644.] Részletesen: Btk. 154. §-nál. 363. Az elkobzás alá eső, de el nem kobozható aranytárgyak egyenértékét [1950. évi 30. sz. tvr. 66. § (2) bekezdés] grammonként 40 Ft-os állami beváltási áron kell számítani. [2966.] Részletesen: Btk. 247. §-nál. 364. Eljárási kegyelem esetén az elkobzást, az egyenérték, illetve a vagyoni előny fizetésére kötelezést csak újabb, a (Be. 285. §) alapján előterjesztett ügyészi indítványra lehet kimondani. [3167.] Részletesen: Be. 285. §-nál. A büntetés kiszabása A büntetés kiszabásának elvei 64. § 365. B. K. 297. (B. H. 1959. évi 2. sz.) Annak a körülménynek, hogy az elkövető megelőzően valamely más bűncselekmény tényállását megvalósította, az elkövető társadalomra veszélyességének körében váló értékelését nem zárja ki az, hogy e cselekmény tekintetében a bíróság korábban a tárgyaláson a Btk. 60. §-a alapján figyelmeztetést alkalmazott. A Btk. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a büntetést céljának (34. §) szem előtt tartásával a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy — egyebek között — igazodjék az elkövető társadalomra veszélyességéhez. Ennek vizsgálatánál a bíróságnak elemzése körébe kell vonnia az elkövető egyéniségét, s ennek során előéletét is. Minthogy a Btk. 60. §-ban meghatározott figyelmeztetés alkalmazása esetén a bíróság tényként megállapítja, hogy a terhelt cselekménye tényállásszerűén bűntettet valósít meg — bár annak társadalomra veszélyessége oly csekély, hogy a legenyhébb büntetés is szükségtelen —, ennek értékelése az elkövető társadalomra veszélyessége vizsgálatának köréből nem zárható ki. 366. B. K. 112. (B. H. 1956. évi 2. sz.) A Btk. 254. §-ában meghatározott bűntett esetében pusztán az erős felindulásnak igen magas — a beszámítási képességet korlátozó — mértéke alapján nincsen helye a Btk. 21. § (2) bekezdés alkalmazásának s a büntetés korlátlan enyhítésének. Ha az erős felindulásnak a foka meghaladta azt a mértéket, ami a Btk. 254. §-ában foglalt minősítéshez szükséges, ezt a büntetés kiszabásának körében lehet értékelni. Részletesen: Btk. 254. §-nál. 367. B. K. 210. (B. H. 1957. évi 4. sz.) Törvényességi óvás keretében törvénysértésnek, a büntetés mértékénél, törvénysértően eltúlzott büntetésnek az tekinthető, amelynek mértéke nyilván135