Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

sítani kijátszással szemben akként, hogy a pénzt előre nem adta át E.-nek, hanem úgy rendelkezett, hogy az azt csak a határátlépés sikerülte esetén veheti fel. A Legfelsőbb Bíróság óvással megtámadott végzésében tévesen tulajdonított ügydöntő jelentőséget annak, hogy a pénzösszeget Sz. nem közvetlenül E.-nek adta át és az — a határőrség beavatkozása következtében — azt meg sem kapta. Sz. az embercsempésszel abban megállapodott, hogy meghatározott pénzösszeg fejében őt a határon átjuttatja; ugyanakkor megállapodott vele abban is, hogy ezt az összeget részére előre kifizetni nem fogja, hanem átadja a velük utazó M. nevű vasutasnak, azzal a megbízással, hogy a határátlépés sikerülte után attól fogja a pénzt E. megkapni. A pénzösszeg minden kétséget kizáróan bűncselekmény elkövetésének ellenszolgáltatása volt. A bűncselekményt E. is megvalósította, tekintet nélkül arra, hogy a határőrség közbelépése folytán Sz.-nek a határon való átjutása meghiúsult. Az elkobzás szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy Sz. és E. a teljesítés módját illetően akként állapodtak meg, hogy a pénzösszeget a mindkét fél bizalmát élvező személy kapja kézhez, azzal, hogy a pénz kifizetésének feltétele a határ átlépésének megtörténte. Az a körülmény, hogy a pénz kifizetése az említett eredmény bekövetkezéséhez volt kötve, döntő jelentőséggel nem bír. Sz. ugyanis a pénzösszegnek az említett megbízással M., mint teljesítési megbízott kezéhez való átadásával lényegileg már teljesített, a kifizetés részéről további jognyilatkozatot nem igényelt. A Btá. 37. § (1) bekezdés c) pontja [Btk. 63. § (1) bek. c) pont] értelmében el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűntett elkövetője az elkövetésért nemcsak a tulajdonostól, hanem annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzást nem zárja ki az, hogy az összeget Sz. nem E.-nek adta át. Nem zárja ki az elkobzást, ha a dolog tulajdonosa — illetve annak hozzájárulásával más — a dolgot a bűncselekmény elkövetőjének nem közvetlenül adja kézhez, hanem valamely közösen megbízott személynél helyezi letétbe azzal a megbízással, hogy az együttesen meghatározott feltétel bekövetkezése esetén a dolgot a bűntett elkövetőjének adja át, feltéve, hogy utóbb a bűncselekmény elkövetésére akár kísérlet alakjában sor kerül. A kifejtettek alapján a bűnjelként lefoglalt pénzösszeg a Btá. 37. § (1) bekezdés c) pontja [Btk. 63. § (1) bek. c) pont] értelmében elkobzás alá esik. Az elkobzás mellőzését kimondó végzés törvényt sért. Ezért az alaposnak talált törvényességi óvás folytán az elnökségi tanács a végzést hatályon kívül helyezte és a bűnjelként lefoglalt pénzösszeg elkobzását rendelte el. (Legf. Bír. eln. tan. B. 2.215/1959. sz. határozat.) [2561.] 353. Üzérkedésnél az elkövető áltál használt közlekedési eszköz és a birtokában talált készpénz törvénysértő elkobzása. A tényállás szerint a terheltek rendszeresen pálinkát főztek cukorból, összesen 6 q cukrot és 90 kg élesztőt vásároltak és 480 liter pálinkát főztek és azt értékesítették. A hl-fokonként 60 Ft szeszjövedéki forgalmi adót nem fizették be. A terheltek ezenkívül még 3 q cukrot vásároltak, amelyből további 240 liter pálinkát főztek ki és értékesítettek. A terheltek a pálinkáid