Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

vádlott birtokában a házkutatás során 1400 Ft készpénzt találtak, nem szol­gálhat alapul ilyen megállapításra. Az elkobzásnak a Btá. 37. §-ában (Btk. 63. §) írt feltételei nem forognak fenn. Az első fokú bíróság az 1400 Ft-ot. mint a „bűncselekmény eredményét" kobozta el, ilyen jogcímen való elkob­zási rendelkezést a Btá. 37. §-a (Btk. 63. §) nem is tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság ezért a 14 db 100 Ft-os bűnjelet a vádlottnak kiadni rendelte. (Legf. Bír. Bf. VIII. 3.257/1957. sz.) [2091.] 350. I. A MÁV-tól eltulajdonított ingóságok elkobzása — azok kiadása helyett — törvényt sért. II. A bíróság az elkobzás tárgyában hozott jogerős határozatát utóbb nem változtathatja meg. A terheltek a MÁV pályaudvaron veszteglő egyik nyitott vagonból 240 db pipereszappant, valamint a fűtőház mellől 15 db tejkonzervet loptak. A kerületi bíróság a terhelteket a társadalmi tulajdont károsító lopás miatt elítélte, a bűnjelként lefoglalt 240 db pipereszappant és 15 db tejkonzervet a MÁV pályaudvarnak kiadni rendelte. Az ítélet meghozatala után két hónappal a kerületi bíróság a jogerős íté­letnek a bűnjelek kiadására vonatkozó részét végzéssel „hatálytalanította" s a bűnjelek értékesítéséből befolyt összeget elkobozni s az állam javára befizetni rendelte. A végzés ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A kerületi bíróság törvényt sértett, amikor a MÁV-tól eltulajdonított ingóságok értékesítéséből befolyt összeget elkobozta, ahelyett, hogy azokat a MÁV részére kiadta volna. A vasúti fuvarozásra átadott áruk a vasút kezelése alatt állnak. Az ilyen áruk tekintetében elkövetett bűncselekmények esetén sértettként szükség­képpen a MÁV jelentkezik. Elkobzásukra tehát nincs törvényes lehetőség. Az áruk értékesítéséből befolyt pénzösszegek a MÁV-ot illetik, amely egyéb­ként a fuvaroztató felek irányában kárfelelősséggel tartozik. Törvénysértő a kerületi bíróság végzése eljárásjogi vonatkozásban is. A kerületi bíróság ugyanis, a saját jogerős ítéleti rendelkezését helyezte hatá­lyon kívül. Már pedig a bíróság ítéletéhez kötve van. Adott esetben a ke­rületi bíróság ítéletének megváltoztatására csupán a Bp. XI. (Be. XII.) feje­zetben írt eljárás útján kerülhetett volna sor. A Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a bűnjelként lefoglalt áruk értékesítéséből befolyt összeget a MÁV-nak átutalni rendelte. (Legf. Bír. B. V. 2.575/1958. sz. törvényességi határozata.) [2149.] 351. Gondatlanságból elkövetett bűntetteknél a Btk. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján való elkobzásnak — ha csak ezt a közbiztonság vagy a köz­rend veszélyeztetése nem teszi szükségessé — nincsen helye. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki a terheltet gondatlanságból okozott emberölésben, és ezért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s egyben a bűn­jelként lefoglalt varrógép-villanymotort elkobozta. A tényállás szerint a terhelt a felesége varrógépéhez tartozó villanymotort helytelenül, hiányos szigeteléssel szerelte fel. Ennek következményeként 128

Next

/
Thumbnails
Contents