Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

tak ellen indított büntető eljárás megszüntetésére vonatkozó járásbírósági állásfoglalást nem tette magáévá, és a vádlottak bűnösségét a Btk. 296. § (2) bekezdésére figyelemmel a Btké. 57. § (2) bekezdésben felvett tulajdon elleni bűntettben megállapította. A vádlottakat a vádbeli magatartásuk miatt a munkáltatójuk fegyelmi határozattal 2 évi időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezte. Erre, valamint az elsőbíróság részéről felsorolt egyéb enyhítő körülményekre figyelemmel a megyei bíróság a vádlottakat javító-nevelő munkára ítélte abban a reményben, hogy reájuk a kellő felügyelet mellett végzett munka is megfelelő hatással lesz. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 578/1962. sz.) [3559.] 323. A vételre felajánlás elmulasztásával elkövetett devizabűntettnél a Btk. 60. §-ának alkalmazása, mivel a tulajdonos az 500 g-on felüli aranytárgyait állami boltokban értékesítette. [1458.] 324. Gyermekkel szemben elkövetett becsületsértés társadalomveszélyességének értékelése. [2074.] Részletesen: Btk. 267. J-nál. 325. Üzérkedés társadalmi veszélyességének megítélésénél — egyebek mellett — figyelembe kell venni az áru jellegét, kisebb jelentőségét is. [2671.] Részletesen: Btk. 236. §-nál. 326. Behívóparancs iránti engedetlenségnél (Btk. 166. §) a Btk. 60. §-ának törvénysértő alkalmazása. [3039.] Részletesen: Btk. 166. §-nál. 327. Súlyosítási tilalom megszegése, amikor az ügyész fellebbezésében csupán az eljárásnak ítélettel való megszüntetését sérelmezte. [3713.] Részletesen: Be. 264. §-nál. 328. Figyelmeztetés téves alkalmazása betöréses lopás kísérletének elkövetőjével szemben. [3749.] Részletesen: Btk. 296. §-nál. A kényszergyógykezelés 61. § 329. A kényszergyógykezelés nem rendelhető el egymagában azon az alapon, hogy vádlott elmebetegségben szenved. A Btá. 49. §-a a biztonsági őrizetbehelyezés előfeltételéül jelöli meg, hogy a terhelt elmeállapotánál fogva alaposan feltehető, hogy újabb bűntettet követ el (közveszélyes állapot). Nyilvánvaló tehát, hogy a közveszélyesség Btában meghatározott fogalma nem azonos az elmebetegek nagy részét jellemző indulatos, izgága stb. állapottal, mint ahogy a zárt intézetben elhelyezés sem azonos a biztonsági őrizettel. A terhelt az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának véleménye szerint schizofréniában, illetve paranoid személyiségváltozásban szenved és ezért zárt intézeti kezelésre szorul. Ez a körülmény még nem indokolja biztonsági őrizetbe helyezését. Olyan megállapítást viszont, hogy a 117