Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A vagyonelkobzás 55. § 289. B. K. 100. (B. H. 1956. évi 1. sz.) Ha a bíróság csak az egyik házastársat mondja ki bűnösnek 500 grammot meghaladó súlyos aranytárgy vételre fel nem ajánlása miatt: az 500 grammot meg nem haladó mennyiségből a vád alá vont másik házastársat illető fele rész vagyonelkobzás alá nem vonható. Az 1952. évi IV. tv. 27. §-a szerint a házassági életközösség idejére a házas­felek között vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösségük alatt sze­reztek, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házas­társ különvagyonához tartoznak. Ez a jogszabály kizárja az aranytárgyakból a másik házastársat illető rész­nek vagyonelkobzás alá vonását. Az 500 grammot meghaladó mennyiség elkobzása tekintetében a Btk. 250, §-a irányadó. 290. A törvény szerint kötelező vagyonelkobzás kimondása nem mellőzhető megfelelő vagyon hiánya címén. A Btk. Különös Része szerint a vádlott által elkövetett bűncselekmény miatt vagyonelkobzásnak van helye. A Btk. 55. § a) pontja szerint a vagyon­elkobzás alkalmazása, ha a törvény mellékbüntetésként vagyonelkobzást álla­pít meg, öt évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén kötelező. Ilyen esetben ki kell mondani a vagyonelkobzást olyan vádlottal szemben is, aki az eljárás adatai szerint vagyontalan. Abból az okból, hogy a bűntett elkö­vetőjének megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete nincsen, csak a pénz­büntetés, mint mellékbüntetés kiszabása mellőzhető a Btá. 33. §-ának (1) be­kezdése [Btk. 46. § (1) bek.] alapján. Ennek megfelelő rendelkezést azonban a törvény a vagyonelkobzással kapcsolatban nem tartalmaz. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság anyagi jogi szabálysértéssel mellőzte a vád­lottal szemben a vagyonelkobzás kimondását. (Legf. Bír. Bf. V. 832/1955. sz.) [976.] 56. § 291. B. K. 275. (B. H. 1958. évi 6. sz.) A pénzösszeglen meghatározott ingóvagyon elkobzása, továbbá a pénzösz­szegben megállapított vagyoni előny fizetésére kötelezés esetén halasztást, illetve részletfizetést engedélyezni nem lehet, minthogy erre törvényes alap nincsen. 292. A jogerősen megállapított elkobzásra és vagyonelkobzásra a kegyelem nem terjed ki. Az elkobzást az ítélet jogerőre emelkedésével végrehajtottnak kell tekinteni. Az 1953. évi 11. sz. tvr. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében a kegyelem a végrehajtott mellékbüntetésekre nem terjed ki. 104

Next

/
Thumbnails
Contents