Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

A Btk. 39. § (3) bekezdése c) pontjának 2. tételére figyelemmel a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság ugyanis a vádlott eddigi életmódjából, a korábbi büntetettségéből és a hosszabb időn keresztül folyamatosan elkövetett bűntett jellegéből azt állapította meg, hogy a terhelt Népköztársaságunk társadalmi együttélési szabályaival konokul szembehelyezkedik. Nem okult a korábbi büntetéséből, hanem ellenkezőleg, minden eszközt megragadott arra, hogy másokban a szocialista társadalmi rendünk ellen gyűlöletet, s az egyszerűbb emberekben félelmet és bizonytalanságot keltsen. (BJD 660.) 58. A vádlott izgató kijelentéseit az ellenforradalmi események egyik legvéresebb emlékű helyén tette meg, és éppen ezeket az eseményeket idézte fel, ami a nyílt utcán összegyűlt tömegre nem is maradt hatástalanul. Nagy nyilvánosság előtt elkövetett cselekményének tárgyi súlya is jelentős. De különösen fokozott a vádlott egyéniségében rejlő társadalmi veszélyesség. Évek óta folytat munkakerülő életmódot, tiltott kéjelgésből élt és ezért, valamint vagyon elleni bűncselekmények miatt történt többszöri elítélése és internálása sem váltotta ki a kellő nevelő hatást, hanem tovább folytatta eddigi életmódját. Hasonló cselekményért történt előző elítélése sem térítette le eddigi, a becsületes dolgozók társadalmára igen káros és fertőző életviteléről. Az utolsó hét év alatt csupán egy alkalommal, akkor is rövid ideig volt állandó munkaviszonyban. Mindez arra mutat, hogy a társadalom megvédése, de a vádlott saját érdekében is az alaposabb átnevelésre hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása szükséges. (BJD 653.) 59. A vádlott, aki háromszor volt büntetve — utoljára hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 3 hónapi szabadságvesztésre — részeges, munkakerülő, kötözködő ember, aki azért csavarog és nem vállal rendszeres munkát, hogy a gyermektartásdíjat ne lehessen tőle levonni. A vádlott ugyanazon nyílt árusítású üzletben egyhónapos időközben két ízben több személy jelenlétében a népi demokráciát ócsárolta, és a nyilas rendszert dicsérte. A vádlottat folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, valamint tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre, s megfelelő mellékbüntetésre ítélték. Az észlelt bűnösségi körülmények — büntetett előélet, folytatólagos elkövetés — mellett a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés nem alapos. (BJD 659.) 60. Az izgatás bűntettét megvalósító cselekmény társadalomra veszélyességének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az elkövetés idejében (1956 novembere) a fegyveres ellenforradalmi felkelést nagyjából és egészében leverték. Ekkor a külső és belső ellenforradalmi erők minden erőfeszítése arra irányult, hogy a tömegek izgalmi állapotát fenntartsa, sőt fokozza és ezáltal a politikai és gazdasági konszolidációt lehetetlenné tegye. Ebben az erőfeszítésben jelentős szerepet játszott az az országos ellenforradalmi kampány, amely a legkülönbözőbb uszító és lázító tartalmú röpcédulák terjesztésével akarta az említett célt elérni. Azok, akik kisebb vagy nagyobb körű szervezettségben, vagy akár enélkül is, iz533