Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

A Btk. 39. § (3) bekezdése c) pontjának 2. tételére figyelemmel a ter­helt nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság ugyanis a vádlott eddigi életmódjából, a korábbi büntetett­ségéből és a hosszabb időn keresztül folyamatosan elkövetett bűntett jellegéből azt állapította meg, hogy a terhelt Népköztársaságunk társa­dalmi együttélési szabályaival konokul szembehelyezkedik. Nem okult a korábbi büntetéséből, hanem ellenkezőleg, minden eszközt megraga­dott arra, hogy másokban a szocialista társadalmi rendünk ellen gyű­löletet, s az egyszerűbb emberekben félelmet és bizonytalanságot kelt­sen. (BJD 660.) 58. A vádlott izgató kijelentéseit az ellenforradalmi események egyik legvéresebb emlékű helyén tette meg, és éppen ezeket az eseményeket idézte fel, ami a nyílt utcán összegyűlt tömegre nem is maradt hatás­talanul. Nagy nyilvánosság előtt elkövetett cselekményének tárgyi súlya is jelentős. De különösen fokozott a vádlott egyéniségében rejlő társa­dalmi veszélyesség. Évek óta folytat munkakerülő életmódot, tiltott kéjelgésből élt és ezért, valamint vagyon elleni bűncselekmények miatt történt többszöri elítélése és internálása sem váltotta ki a kellő nevelő hatást, hanem to­vább folytatta eddigi életmódját. Hasonló cselekményért történt előző elítélése sem térítette le eddigi, a becsületes dolgozók társadalmára igen káros és fertőző életviteléről. Az utolsó hét év alatt csupán egy alkalom­mal, akkor is rövid ideig volt állandó munkaviszonyban. Mindez arra mutat, hogy a társadalom megvédése, de a vádlott saját érdekében is az alaposabb átnevelésre hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása szükséges. (BJD 653.) 59. A vádlott, aki háromszor volt büntetve — utoljára hivatalos sze­mély elleni erőszak bűntette miatt 3 hónapi szabadságvesztésre — ré­szeges, munkakerülő, kötözködő ember, aki azért csavarog és nem vál­lal rendszeres munkát, hogy a gyermektartásdíjat ne lehessen tőle le­vonni. A vádlott ugyanazon nyílt árusítású üzletben egyhónapos időközben két ízben több személy jelenlétében a népi demokráciát ócsárolta, és a nyilas rendszert dicsérte. A vádlottat folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, valamint tar­tási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 1 évi és 4 hónapi sza­badságvesztésre, s megfelelő mellékbüntetésre ítélték. Az észlelt bűnösségi körülmények — büntetett előélet, folytatólagos elkövetés — mellett a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés nem alapos. (BJD 659.) 60. Az izgatás bűntettét megvalósító cselekmény társadalomra veszé­lyességének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az elkövetés ide­jében (1956 novembere) a fegyveres ellenforradalmi felkelést nagyjából és egészében leverték. Ekkor a külső és belső ellenforradalmi erők min­den erőfeszítése arra irányult, hogy a tömegek izgalmi állapotát fenn­tartsa, sőt fokozza és ezáltal a politikai és gazdasági konszolidációt le­hetetlenné tegye. Ebben az erőfeszítésben jelentős szerepet játszott az az országos el­lenforradalmi kampány, amely a legkülönbözőbb uszító és lázító tar­talmú röpcédulák terjesztésével akarta az említett célt elérni. Azok, akik kisebb vagy nagyobb körű szervezettségben, vagy akár enélkül is, iz­533

Next

/
Thumbnails
Contents