Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

célzat nélkül is. Az a körülmény, hogy alanyilag az elkövetőt az állami, társadalmi vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló célzat vezette-e vagy sem, a büntetés kiszabásánál értékelhető. Ugyanez vonatkozik értelemszerűen a Btk. 119 A. §-ában meghatározott szervezkedésre is. Megjegyzés: A 499. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 221. Nincsen helye az ítélet hatályon kívül helyezésének a védő részvételének hiánya miatt abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság tévesen ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűntettben állapította meg a terhelt bűnösségét, a másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban öt éven aluli szabadságvesztéssel büntetendő bűntett forog fenn. A Be. 38r §-a (1) bekezdésének a) pontjának első fordulata értelmében a védő részvétele a tárgyaláson kötelező, ha a bűntettre a törvény ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel. E vonatkozásban a vád tárgyává tett cselekmény törvényszerű minősítése döntő. Az a körülmény, hogy az ügyészség öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűntett miatt emelt vádja ellenére, az elsőbíróság a terhelt bűnösségét tévesen öt éven felüli szabadságvesztéssel büntetendő bűntettben állapította meg, az említett alapelvet nem érinti. BK 222. Ha a magánvádló a tárgyaláson azért nem jelent meg személyesen, mert jogszabály megszegésével külföldre távozott, a megjelent képviselője joghatályosan elejtheti a vádat, kivéve, ha a meghatalmazási okirat e jogkörére nézve kifejezett korlátozást tartalmaz. BK 223. Az eljárást a Btk. 60. §-ának alkalmazásával az előkészítő ülésen megszüntető határozat, úgyszintén a nyomozást e § alkalmazásával megszüntető határozat az anyagi felelősség tárgyában eljáró polgári bíróságra nem irányadó; az ilyen határozatnak a bűnösséget megállapító ítélettel azonos joghatálya nincsen. BK 237. Közvádas ügyben a bizonyítási eljárás befejezése után a sértettnek ún. perbeszéd keretében felszólalnia és indítványt tennie akkor sem lehet, ha az ügyész a tárgyaláson nincsen jelen. A Be. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a sértett a tárgyaláson felszólalhat és indítványokat tehet. A Be. 215. §-a szerint, ha a bíróság a bizonyítást lefolytatta, a perbeszédekre kerül sor. A perbeszédek keretében az ügyész, illetve a magán90