Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

iratokat megtekintheti, a tárgyaláson felszólalhat és indítványokat tehet. A Be. 45. §-a értelmében a sértett jogait képviselője útján is gyakorolhatja; a képviseletre — egyebek közt — jogosult a meghatalmazott ügyvédi munkaközösség vagy ügyvéd is. A Be. 314. §-ának (1) bekezdése szerint a magánvádló képviselőjének a készkiadása és díja bűnügyi költséget képez. A Be. 318. §-a szerint, ha a bíróság a magánfél által érvényesített polgári igénynek helyt ad, a terheltet kötelezi a magánfél készkiadásainak és díjának megfizetésére. A Be. XV. fejezete nem tartalmaz rendelkezést a nem magánvádlóként vagy nem magánfélként eljáró sértett képviselete költségeinek megtérítéséről. Ennek hiányában nincs törvényes alapja annak, hogy a bíróság a terheltet az ilyen költségekben marasztalja. BK 180. Ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés [1968. évi I. sz. törvény 105. §-ának (1) bekezdése] szempontjából — miként a lopásnál egyébként is — vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést vonni. Megjegyzés: A 485. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 205. A Btk. 116. §-ának (1) bekezdésében foglalt vezető tevékenységnek kell tekinteni az összeesküvés egészének elvi vagy gyakorlati irányítását, ideértve olyan program kidolgozását is, amely az összeesküvés további irányvonalát meghatározza. Ugyancsak vezető tevékenységnek tekintendő az összeesküvés kiterjesztése új területekre, illetve új ágazatának létrehozása és az ilyen területi csoportok, illetve ágazatok irányítása. A vezetés fogalma alatt többé-kevésbé önálló, irányító, szervező tevékenységet kell értenünk. Ilyen tevékenységet egy összeesküvésen belül több személy is kifejthet, így tehát annak több vezetője is lehet. Az öszszeesküvés új területi csoportjának létrehozása, illetve ilyennek vezetése, szintén a vezetés fogalma alá vonandó, irányító szervező tevékenységet feltételez. BK 210. Törvényességi óvás keretében törvénysértésnek a büntetés mértékénél, törvénysértően eltúlzott büntetésnek az tekinthető, amelynek mértéke nyilvánvalóan kirívó aránytalanságot mutat, s amely így a törvény szembeszökő, egyben elvi sérelmét valósítja meg. Törvénysértő tehát az a bírói határozat, amelyben a kiszabott büntetés mértéke kirívóan súlyos vagy kirívóan enyhe. A törvényességi óvás lényegéből és céljából következik, hogy az nem tekinthető tulajdonképpeni perorvoslatnak, hanem a Legfelsőbb Bíróság elnökének vagy a legfőbb ügyésznek a Legfelsőbb Bíróság elé ter-