Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

BK 111. Ha az alaposnak talált perújítási indítvány a Be. 270. §-a (1) bekezdésének 3. pontja szerint azon alapszik, hogy a terhelttel szemben ugyanazon bűncselekmény miatt több ítéletet hoztak, ilyen esetben a bíróság a perújítást elrendeli és az ügyet az elsőfokon eljárt bíróság érdemi tárgyalásra utalja. Nincsen törvényes lehetőség arra, hogy a megyei bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság a Be. 221. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében maga szüntesse meg az alapeljárást. BK 112. A Btk. 254. §-ában meghatározott bűncselekmény esetében pusztán az erős felindulásnak igen magas — a beszámítási képességet korlátozó — mértéke alapján nincsen helye a Btk. 21. §-ának (2) bekezdése alkalmazásának s a büntetés korlátlan enyhítésének. Ha az erős felindulásnak a foka meghaladta azt a mértéket, ami a Btk. 254. §-ában foglalt minősítéshez szükséges, ezt a büntetés kiszabásának körében lehet értékelni. A Btk. 254. §-ában foglalt szabályozás speciális rendelkezés, amely figyelembe veszi az emberölésre irányuló cselekményekkel kapcsolatban a beszámítási képességnek az erős felindulásból eredő korlátozottságát, s ennek a minősítésben, valamint a büntetési tételben megnyilvánuló lényeges enyhítő hatályt tulajdonít. Az enyhébb minősítés előfeltétele, hogy a felindulás méltányolható okból származzék. Az említett szabályozást, minthogy az különleges szempontokon alapszik és sajátos jellegű, a Btk. 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt általános rendelkezés sem nem pótolja, sem nem hatálytalanítja. Ez az általános törvényi rendelkezés nem érvényesülhet tehát a speciális szabályozással szemben, vagyis akkor, amikor emberölés esetében a beszámítás korlátozottságát kizárólag az erős felindulás okozta. A Btk. 21. §-ának (2) bekezdése e cselekmény körében csupán egyéb ok (pl. gyengeelméjűség) alapján kerülhet alkalmazásra. Az erős felindulás konkrét esetben — anélkül, hogy beszámíthatatlanságig menő tudatzavart idézne elő — messze túlhaladhatja azt a mértéket, amely a Btk. 254. §-ában foglalt minősítéshez szükséges. Ilyen esetben ez csupán a büntetés kiszabása körében értékelhető. BK 114. A könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés bűncselekményének a Btk. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kölcsönösen elkövetettsége megállapításához nem elegendő a puszta alanyi kapcsolat, hanem szükséges ezen felül a cselekmények közötti tárgyi összefüggés is. BK 116. A fellebbezési eljárásban áltálában nincs helye ugyanazon vádlott ellen folyó különböző ügyek egyesítésének. A Be. 54. § és 56. §-ának a fellebbezési eljárásban való alkalmazása 81