Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

ha az orgazdáknak összeműködő hálózata van, vagyis amikor az orgazdaságot követik el szervezetten. A bűnszövetség által megvalósított bűncselekményhez vagy bűncselekményekhez kapcsolódó bűnsegélyként értékelhető viszont annak a magatartása, akinek a tevékenysége a bűnszövetség tagjai közötti megállapodás alapján a bűnszövetségben megvalósított bűncselekményekből származó dolognak a vagyoni haszon végett történő megszerzésére, elrejtésére vagy a dolog elidegenítésében való közreműködésére korlátozódik. Ha viszont az ilyen magatartásokat tanúsító elkövetőnél nem állapítható meg a bűnszövetség tagjaival — azok ilyen minőségének ismeretében — történő előzetes megállapodás, akkor tevékenységét nem a bűnszövetségben megvalósított bűncselekmény bűnsegélyeként, hanem orgazdaságként kell értékelni. A bűncselekmények szervezetten történő elkövetése, a végrehajtás tervszerűsége, annak következetessége, a hasonló bűnözési lehetőségek keresése vagy azok ismétlődő kihasználása magasabb bűnösségi és társadalmi veszélyességi fokra utal. A bűnszövetség törvényi fogalmának nem megfelelő értelmezése tehát gátolja a törvényes minősítést, és meghiúsítja az elbírált cselekmények társadalmi veszélyességének megfelelő értékelését, a büntetéskiszabás törvényi célkitűzéseinek, valamint az itt is irányadó jogpolitikai elveknek az érvényesülését. A szocialista törvényességből folyó követelmény ezért az a jogalkalmazói feladat, hogy a bíróságoknak a konkrét cselekmények elbírálása során a fent kifejtett elvekkel összhangban, mélyreható elemzés alapján kell megállapítaniuk, hogy a több elkövető részéről megvalósított vagy megkísérelt cselekményeket mikor kell bűnszövetségben elkövetettként minősíteni. Ilyen minősítés esetén pedig a bűncselekményt — amely a tervszerű, a szervezett együttműködés, illetve elkövetés folytán a társadalomra fokozottan veszélyes — a jogpolitikai követelményeknek is megfelelő súllyal, illetve szigorral kell értékelni. XXXI. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS A Legfelsőbb Bíróságnak — a XXIV. számú büntető elvi döntéssel fenntartott, illetve módosított — 1. számú és XXI. számú, továbbá a XXVI. számú büntető elvi döntése meghozatala óta bekövetkezett jogszabályi változások szükségessé teszik az említett elvi döntések rendelkező részének, illetve indokolásának az új jogi szabályozás szerinti módosítását. Ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a felsorolt elvi döntéseket az alábbi szövegezési változtatással tartja fenn: I. A Legfelsőbb Bíróság 1. számú büntető elvi döntése rendelkező részének, valamint indokolásának az engedélyezett mennyiségen (500 gr) felüli aranytárgyra vonatkozó utalása az 1964. évi 13. számú tvr., illetve 53