Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

október 26-án látta, hogy egy zajongó tömeg a párthelyiségbe tódul és ott a képeket a földre szórják, egy Lenint ábrázoló képre hangosan azt a kijelentést tette: „Te tettél tönkre." Amikor mások szemrehányásokkal illették az egyik tanácsi dolgozót, mert ő is egyik okozója volt az alaptalanul kulákká nyilvánításoknak, a vádlott azt mondotta, hogy senki se bántsa, közben azonban a tényállásban írt trágár, izgató tartalmú kijelentést tette a helybeli vezetőkhöz való hízelgő viszonyával kapcsolatban. Az izgatás bűntette miatt kiszabott 9 hónapi szabadságvesztést a Legfelsőbb Bíróság megfelelőnek találta, a közügyektől való eltiltást viszont mellőzte, figyelemmel arra a pozitív magatartásra, hogy védelmet nyújtott üldözött kommunistáknak, továbbá, hogy a cselekménye elkövetését vélt sérelme is motiválta; sőt a büntetlen előéletű, két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodó vádlott érdemes a felfüggesztés kedvezményére, és ettől a jövőbeli magatartására nézve is kedvező hatás várható. (BJD 656.) 54. Nyomatékosan jön figyelembe az izgató cselekmény konkrét veszélyességének megítélésénél, hogy a terhelt a cselekmény elkövetésekor szemmel láthatóan italos állapotban volt. A szemmel láthatóan italos egyén által tett kijelentéseket ugyanis kevésbé veszik komolyan, mint a józan ember hasonló magatartását. Ezért az italos elkövető kijelentései kevésbé alkalmasak az államrend elleni gyűlölet felkeltésére, azok konkrét veszélyessége tehát viszonylag kisebb fokú. (BJD 651.) 55. A vádlott a bányában a lapátok nyelébe, a lapát vasrészétói pár centiméterrel feljebb, egy-egy horogkeresztet vésett be. Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki izgatásban, és ezért 2 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. A vádlott személyében rejlő társadalmi veszélyesség nagyfokú: önkéntes jelentkezés alapján SS-katona volt, és még 1951-ben figyelmeztetés ellenére SS-nótákat énekelt. A vádlott a népi demokratikus rendszerrel szemben ellenséges érzülettel viseltetik. (BJD 658.) 56. Jelentős és nyomatékos enyhítő körülmény ugyan a vádlottnak az a pozitív magatartása, hogy az ellenforradalmi csoportok által üldözött személy megmenekülését elősegítette, ámde a vádlott sorozatos ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki, az ellenforradalom fegyveres leverése után is több helyen és különböző módon izgatott a népi demokratikus államrend ellen. Ilyen összességükben is jelentős ellenforradalmi tevékenységet kifejtő vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott két évi szabadságvesztésnél még enyhébb büntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség. (BJD 654.) 57. A vádlottat háborús bűntett miatt 1955-ben egy évi és négy hónapi szabadságvesztésre ítélték. Ebből a büntetésből 1956 májusában szabadult. Ezt követően viszonylag rövid idő múlva az Alkotmányban biztosított vallási és lelkiismereti szabadság jogával visszaélve, a vallásos összejöveteleket a népi demokratikus államrend elleni rendszeres uszításra használta fel. — A saját lakásán összejött kb. 20—25 főből álló gyülekezet előtt tette meg a népi demokratikus államrend ellen gyűlölet felkeltésére alkalmas kijelentéseit. Ezért cselekménye a Btk. 127. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nagyobb nyilvánosság előtt elkövetettnek minősül. Mindezekre tekintettel a bíróság helyesen emelte ki a vádlott cselekményének és személyének fokozott társadalmi veszélyességét. 532