Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

tak tartózkodtak a véres erőszakoskodásoktól. Az 1956-ban lezajlott ellenforradalmi események tapasztalata ugyanis azt mutatja, hogy egyfelől a véreskezű, másfelől a látszat-törvényességbe burkolódzó ellenforradalmárok között csak módszer- és időbeli különbség volt. Mindegyik tevékenysége a proletárdiktatúra megdöntésére irányult. (BJD 643.) 5. Az 1971. évi 28. sz. tvr.-ben az összeesküvés bűntettének tényállása újólag történt megszövegezését az ellenforradalmi erők támadásának iránya és ereje szerinti differenciálás tette szükségessé. Ezt a célt a törvényhozó úgy kívánta elérni, hogy továbbra is a Btk. 116. § körében hagyta azokat az erőcsoportosulásokat, amelyek programja, s tevékenységének iránya az állami, társadalmi vagy gazdasági rend megdöntése, ugyanakkor külön tényállást alkotva „szervezkedés" bűntetteként szabályozta azokat az eseteket, amikor az erőcsoportosulás az állami, társadalmi vagy gazdasági rendnek aláásására vagy gyengítésére irányul. (Legf. Bír. 1971. El. I. A. 3 11— j. sz. Összefoglaló 98. old.) A bűntett alanyi elemei: a szándék, a célzat 6. Az államrend megdöntésére irányuló bűntett csak szándékosan követhető el, viszont a célzat a bűncselekménynek nem törvényi eleme. — A vádlottak szándékosan cselekedtek, éspedig olyan értelemben, hogy tudatuk átfogta azt, miszerint a mozgalom, amelynek érdekében tevékenykedtek, a proletárdiktatúra alapintézményeinek megsemmisítésére és ezen keresztül magának a proletárdiktatúrának is a megdöntésére irányul. (BJD 643.) 7. A Btk. 116. §-ában meghatározott összeesküvésnek nem törvényi tényállási eleme, hogy az elkövető azzal a célzattal hajtsa végre a cselekményt, hogy ezáltal a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét megdöntse. (BK 216. 499.) A kezdeményezés, vezetés 8. A Btk. 116. §-ának (1) bekezdésében foglalt bevezető tevékenységnek kell tekinteni az összeesküvés egészének elvi vagy gyakorlati irányítását, ideértve olyan program kidolgozását is, amely az összeesküvés további irányvonalát meghatározza. Ugyancsak vezető tevékenységnek tekintendő az összeesküvés kiterjesztése új területekre, illetve új ágazatának létrehozása és az ilyen területi csoportok, illetve ágazatok irányítása. A vezetés fogalmán többé-kevésbé önálló irányító, szervező tevékenységet kell értenünk. Ilyen tevékenységet egy összeesküvésen belül több személy is kifejthet, így tehát annak több vezetője is lehet. Az öszszeesküvés új területi csoportjának létrehozása, illetve ilyennek vezetése, szintén a vezetés fogalmába vonandó, irányító szervező tevékenységet feltételez. (BK 205.) 508