Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

Minthogy a népi ellenőrzési bizottságnál is lehet közérdekű bejelentést tenni, a fenti rendelkezések erre a bejelentésre is vonatkoznak. Mindebből nyilvánvaló, hogy bár az észlelt hibák és fogyatékosságok bejelentése az állampolgároknak nemcsak joga, de egyben kötelessége is, e jognak rosszhiszemű, illetve felelőtlen gyakorlása büntetőjogi következményekkel is járhat. A népi ellenőrzési bizottságnál tett és bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetését állító rosszhiszemű, illetve felelőtlen bejelentések büntetőjogi minősítésénél döntő a népi ellenőrzési bizottságok jellege. Az 1968. évi V. törvény 4. §-a szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja. Ugyanezen törvényhely a területi népi ellenőrzési bizottságok megválasztását annak az államhatalmi szervnek a hatáskörébe utalja, amelynek a területén működésüket kifejtik. A törvény 15. és 16. §-a értelmében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a területi népi ellenőrzési bizottságok — a törvényben részletesen kifejtett megkülönböztetések szerint — bármely állami, társadalmi, szövetkezeti szervnél, valamint a magánosok által folytatott iparszerű gazdasági tevékenység körében vizsgálatot tarthatnak, azok gazdasági tevékenységét ellenőrizhetik. (Nem terjed ki a népi ellenőrzés az államhatalmi szervekre, a Minisztertanácsra, a bíróságokra, a gazdasági döntőbizottságokra és az ügyészségekre.) A törvény szerint a népi ellenőrzési bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és tagjai megválasztásuk után esküt tesznek; hivatalos személyek, a tudomásukra jutott államtitkok és szolgálati titkok megőrzéséért a Btk. rendelkezései szerint felelősek. Ellenőrzési tevékenységük során betekinthetnek minden olyan iratba, és beléphetnek minden olyan helyiségbe, amely ellenőrzési vagy tájékozódási feladataik ellátásához szükséges. Az ellenőrzött szerv vezetője és dolgozói kötelesek a szerv működésének ellenőrzéséhez vagy tanulmányozásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani, szóban vagy írásban felvilágosítást, magyarázatot adni, a kívánt okiratot megmutatni. Az ellenőrző munkájukat gátló magatartás vagy tevékenység elhárítása érdekében szükség esetén rendőri közreműködést vehetnek igénybe. E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a népi ellenőrzési bizottság államigazgatási funkciót ellátó olyan szerv, amely a közérdekű bejelentések szempontjából a hatóságokkal egy tekintet alá esik. Következésképpen ennek megfelelően kell az anyagi büntető jogszabályok alapján annak a személynek a cselekményét minősíteni, aki a népi ellenőrzési bizottságnál rosszhiszemű, illetve felelőtlen bejelentést tesz. Ezért a hamis vád megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a hamis vádolás a népi ellenőrzési bizottságnál közérdekű bejelentés címén történt. Előfordulhat azonban, hogy a bejelentés valótlannak bizonyul ugyan, de a bejelentő nem tudva közölt hamis adatokat. Ilyenkor az alábbiak figyelembevételével sor kerülhet gondatlanul elkövetett hamis vád megállapítására. E vonatkozásban szem előtt kell tartani a népi ellenőrzés lényegét és szorgos vizsgálat tárgyává kell tenni a valótlannak bizonyult bejelentés összes körülményeit. Annak eldöntésénél, hogy a bejelentő kellő ténybeli alap nélkül és a 41