Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

4. Az ölési cselekmények megítélésénél az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a használt eszköz veszélyességi fokának. Így a méreggel végrehajtott cselekmények társadalomra veszélyességét a büntetőjogi életvédelem szempontjából élesebben kell kidomborítani. Ezt a követelményt a kísérleti cselekményeknél ugyancsak messzemenően érvényre kell juttatni. 5. Az emberölés ama eseteinél, amikor a szülő nő a szülés tartama alatt vagy közvetlenül az után öli meg gyermekét, vizsgálni kell, hogy az elkövető beszámítási képessége nem volt-e korlátozott. 6. Az emberi élet fokozottabb védelmét szolgáló fenti irányítás elveiben valamennyi, az élet és testi épség ellen elkövetett bűntettre megfelelően vonatkozik. Ugyanakkor ezeknek a bűntetteknek a jogi természetéből folyó sajátosságára is figyelemmel kell lenni. 6. számú IRÁNYELV a büntető eljárásban ismételten felelősségre vontak megítéléséről A büntető eljárásban ismételten felelősségre vont bűnelkövetők elleni küzdelem differenciáltabbá és hatékonyabbá tétele bíróságaink egyik központi feladata. Szocializmust építő államunk a bűnüldözés terén jelentős eredményeket ért el. A bűnözés további csökkenése jórészt attól is függ, hogy a büntető eljárásban ismételten felelősségre vontakkal, köztük a visszaesőkkel szemben az eddiginél eredményesebben védjük meg társadalmunkat. A visszaesők bűnözése számszerűleg sem lebecsülendő, de különösen súlyánál fogva igen jelentős tényezője a bűnüldözés általános alakulásának. Jogpolitikai elveink szerint a törvény szigorát kell alkalmazni a viszszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedőkkel szemben. A visszaesők bűnözésénél döntő szerepe van a szubjektív mozzanatoknak, jellemvonásoknak, lelki alkatnak, s ezért itt a személyiségvizsgálat jelentősége fokozott. Kiemelkedő fontosságú azonban éppen a visszaesőkkel kapcsolatosan az a törvényi rendelkezés, mely szerint a büntető eljárás során azokat a gazdasági, társadalmi tényezőket, valamint az egyéb okokat és körülményeket is fel kell deríteni, amelyek a bűntett elkövetését lehetővé tették vagy előmozdították (Be. 13. §). Az ítélkezési gyakorlatban ezeknek a követelményeknek az érvényesülése, a visszaesés büntetőjogi értékelése nem egységes és a büntetéskiszabási gyakorlat sem megfelelően szigorú. Mindezekre tekintettel irányelv hozatala vált szükségessé. 7. A visszaesők bűnözése elleni küzdelem nem szűkíthető a törvény rendelkezése szerinti meghatározás körére. A jogpolitikai elvek a törvény szigorának az alkalmazását tartják 30