Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy munkánk nem a Büntetőjogi Döntvénytár eddig megjelent köteteinek valaminő kivonatolása. Terjedelmében ennél jóval szűkebb, hiszen nem tartalmazza az azokban közzétett teljes joganyagot, hanem annak csupán elvi részét. Ugyanakkor viszont tartalmában gazdagabb is, mert számos olyan bírósági döntést is közlünk, amely a Bírósági Határozatokban nem került — a korlátozott terjedelem miatt — közzétételre. Munkánk lényegét az adja, hogy a kiválogatott bírósági határozatokat olyan rendszeres feldolgozásban gyűjtöttük össze, amely a tudományos igényeknek is megfelel. Ha a gyűjtemény szoros értelemben vett hivatalos jellegű munkának nem is tekinthető, ténylegesen a Legfelsőbb Bíróságnak közel két évtizedes gyakorlata során kialakított hivatalos álláspontjait foglalja rendszerbe. További célkitűzésünk, hogy kizárólag az élő elvi anyagot nyújtsuk, kihagytuk tehát mindazokat a határozatokat, amelyek túlhaladottak, a későbbi társadalmi vagy gazdasági fejlődés folytán elavultak, avagy annyira átmentek a bírósági gyakorlatba és a köztudatba, hogy megismétlésük feleslegessé vált. Munkánk a Legfelsőbb Bíróság büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatait tartalmazza. Nem szorítkozik tehát csupán az irányelvekre, elvi döntésekre, kollégiumi és tanácsvezetői állásfoglalásokra, hanem részletesen feldolgozza a konkrét ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatokat is. Ennek megfelelően két részre oszlik. Az I. alatti rész tartalmazza a szorosan vett elvi iránymutatásokat, tehát a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén hozott büntetőjogi tárgyú irányelveket, az Elnökségi Tanács büntető elvi döntéseit, a Büntető és a Katonai Kollégium, továbbá a Katonai Kollégium állásfoglalásait, végül a közös tanácsvezetői értekezletek állásfoglalásait. A már nem élő anyagot, tehát azokat az elvi döntéseket és állásfoglalásokat, amelyeket az Elnökségi Tanács, illetve a kollégiumok az 1962. évi, majd az 1971. és 1972. évi felülvizsgálat során nem tartottak fenn, természetesen nem közöljük, azokra nem is utalunk, minthogy csupán jogtörténeti jelentőségük van. Az említett elvi iránymutatások szövege a meghozataluk óta eltelt idő folyamán részben megváltozott. Az elvi döntéseket a XXIV. és a XXXI. számú büntető elvi döntés, míg a kollégiumi állásfoglalásokat — az említett felülvizsgálatok eredményét tartalmazó — 386., 388., 389., 485., 486., 487., valamint a 488., 492., 499. és 505. számú állásfoglalásokban megállapított módosított szövegben közöljük. E négy utóbbi állásfoglalás meghozatalát — amelyek a Bírósági Határozatok 1972. évi 1—4. számában kerültek közzétételre — a büntető novella tette szükségessé. A Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről szóló 1971. évi 28. számú törvényerejű rendelet a Btk. számos rendelkezését változtatta meg. Ezért szükségessé vált — részben már a tvr. hatálybalépése előtt, majd közvetlenül azt követően — a Legfelsőbb Bíróság büntető elvi döntéseinek, valamint a Büntető és a Katonai Kollégium eddig meghozott állásfoglalásainak részletes felülvizsgálata. Ennek során — a változott jogi szabályozás folytán — néhány anyagi büntetőjogi tárgyú kollégiumi állásfoglalás nem volt fenntartható, számos állásfoglalás szövegét pedig módosítani kellett, végül több korábbi helyett teljesen új, átfogó állásfoglalást kellett hozni. 15