Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

nem érinti a munka nélküli jövedelem elérését célzó, mások munkaerejének kizsákmányolásán alapuló spekulációs tevékenységre vonatkozó büntetőjogi szabályokat. 4. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekről a Ptk.-nak az 1967. évi 39. sz. tvr.-rel módosított 410—416. §-ai rendelkeznek. A részletes szabályozást az 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. Saját nevelésű, illetve hizlalású állat eladására is köthető mezőgazdasági termékértékesítési szerződés. Az ilyen szerződések rendszeres kötése és teljesítése, nem őstermelő foglalkozású személy részéről sem valósít meg üzérkedést. Megjegyzés: A 485. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 289. A Btk. 29. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a magánvádló a bűncselekményt nem a vádlott, hanem annak gyermeke sérelmére követte el. A Btk. 29. §-ának (2) bekezdése szerint kölcsönösen elkövetett könynyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetében az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindított büntető eljárásban az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző zárt ülés megkezdéséig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség még nem évült el. A magánindítványi határidőnek az elévülési idő végéig való meghoszszabbítása a törvény kivételes rendelkezése, amelynek kiterjesztő értelmezése nem foghat helyt. E rendelkezés alkalmazásának alapvető előfeltétele, hogy a felek által elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás, illetve becsületsértés egymással a kölcsönösség viszonylatában álljon. Ez megkívánja a cselekmények okozati és tárgyi összefüggését, mindenekelőtt azonban a sértő és sértett személy azonosságát mindkét részről. Ennek hiányában kölcsönösségről nem lehet szó. Ezért a magánindítványi határidőnek a Btk. 29. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivételes meghosszabbítására nem kerülhet sor olyan esetben, amikor a magánvádló részéről megelőzően elkövetett cselekményt nem a vádlottal szemben, hanem az azzal legközelebbi vérségi kapcsolatban álló kiskorú gyermeke ellen követték el. BK 290. A lakhelyelhagyási tilalom az előzetes letartóztatást helyettesítő intézmény, miért is elrendelésének csupán akkor lehet helye, ha az előzetes letartóztatásnak a Be. 120. §-ában írt valamelyik feltétele fennforog. 97