Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

tőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akaratelhatározásból hajtja végre a több ember megölését. Nem előfeltétele tehát a fennálló törvényi egységbe foglalásnak az egységes akaratelhatározás és az időbeli közelség, de a felelősségrevonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. Ez a feltétel fennáll akkor is, ha perújítási tárgyalás eredményeként kerül sor a több emberen elkövetett emberölés megállapítására. A bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges. A minősített eset csak a Btk 166. §-a szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható. Ha tehát a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye. 7. A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés körében sok emberen — a sértettet ide nem számítva — határozatlan számú vagy meghatározott, de nagyobb létszámú személyek összességét kell érteni, veszély pedig az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek bekövetkezése a fenyegetett személyek életét, testi épségét vagy egészségét jelentősen sértené, illetőleg károsítaná. A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának van helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy életének kioltására irányul, de a cselekményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal sok ember élete kerül veszélybe. Az emberölésnek egyrészt több emberen, másrészt sok ember életét veszélyeztetve elkövetése nem zárja ki egymást; vagyis a több emberen elkövetett emberölés mellett a sok ember életét veszélyeztetve elkövetés is megállapítható. 8. A különös visszaesőként elkövetett emberölés megállapítása szempontjából a Btk 137. §-ának 13. pontjában és a Btk 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezések az irányadók. A különös visszaesés megállapítását nem alapozza meg, ha az elkövetőt korábban emberölés előkészületének bűntette [Btk 166. § (3) bekezdés] miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre [14. számú Irányelv III/2/a pont]. Ha azonban a bíróság megelőzően a Btk 166. §-ának (1) vagy (2) bekezdésébe ütköző emberölés miatt ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, az újabban megvalósított emberölés előkészületének bűntette a különös visszaesői minősítés alá esik. III. A jogos védelem kérdései Viszonylag gyakran előfordul, hogy az elkövető jogos védelemben cselekszik, illetőleg védekezése során erre hivatkozik. 1. Az adott ügyben a történések egész folyamatát figyelembe véve, a cselekménysor összefüggő vizsgálata alapján ítélhető meg, hogy a cselekmény véghezvitelének időpontjában a jogos védelmi helyzet fennállott-e. Nincs helye jogos védelmi helyzet megállapításának a jogtalan támadás befejezése után, ha újabb támadás veszélye közvetlenül nem fenyeget. A jogos védelem esetében a támadás-elhárítás — mint cél — szabja meg a határt. A megtorlás kívül esik a jogos védelem körén. 2. A jogtalan támadás esetén a megtámadott általában nem köteles me52