Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

b) Enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek eltartására, illetve nevelésére szoruló hozzátartozói vannak; ezen nemcsak a kiskorú gyermekei értendők. Ez azonban annak javára, aki gondoskodási kötelezettségét ténylegesen nem teljesíti, enyhítőként nem vehető figyelembe. c) Az alacsony műveltség, az iskolázatlanság nem enyhítő körülmény olyan bűncselekmények elkövetőinél (emberölés, testi sértés, lopás, rablás stb.), amely cselekmények súlyát értelmi színvonalától, iskolázottságától függetlenül mindenki beláthatja. Súlyosító körülmény viszont, ha az elkövető műveltségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel. d) A beszámítási képesség korlátozottsága — ha a Btk 24. §-a (2) bekezdésének alkalmazására nincs is alap — enyhítő körülményként értékelendő. Ugyanakkor a csupán csekély fokú debilitást — különösen ha nem is áll kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével — helytelen eltúlzottan értékelni, sőt amennyiben az jelentéktelen, úgy közömbös körülmény. Az elkövető pszichopátiáját sem kell szükségképpen a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelni. Enyhítőként kell azonban értékelni, ha az elkövető pszichopátiája súlyos fokú pathológiás vonásokat mutat, amelyek azonban még a Btk 24. §-a (2) bekezdésének alkalmazására alapul nem szolgálnak. e) Szocialista társadalmunkban a munkához való viszonynak nagy jelentősége van. A huzamosabb időn keresztül átlagon felül végzett munka értékelhető enyhítő körülményként, a kifogás alá nem eső munkavégzés még nem enyhítő körülmény. A kifogás alá eső munkavégzés nem súlyosító körülmény. Enyhítőként kell értékelni továbbá az egyéb társadalmi érdemeket, a társadalmi tevékenységben való rendszeres részvételt. A társadalmi tulajdont fosztogató elkövető javára az egyébként átlagon felüli munkateljesítmény sem értékelhető enyhítőként. 5. A 4. számú Irányelv az élet elleni bűntettek elbírálása során súlyosító körülményként értékeli az alkoholos állapotban való gátlástalan elkövetést. Különösen nagy a társadalomra veszélyessége azoknak a garázda, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, iszákos, visszaeső egyéneknek, akik erőszakos, az élet vagy testi épség elleni bűncselekményeket követnek el. Mind nagyobb számban követnek el bűncselekményeket alkoholos állapotban. Ez szükségessé teszi ennek a körülménynek fokozottabb értékelését: az idézett iránymutatások továbbfejlesztését bármely — nemcsak viszszaesők által elkövetett — bűncselekményekre is, különösen az ittas állapotban, motiválatlanul elkövetett cselekményekre. 6. a) Nyomatékos súlyosító körülmény a vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás, amennyiben a beosztás felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet kifej tőt kell érteni. b) Más személy ráhatására, más befolyása alatti cselekvés enyhítő körülmény. Behatóan kell vizsgálni azonban a személyek egymáshoz való viszonyát életkor, rokoni kapcsolat, hivatali vagy gazdasági beosztás, függő viszony fennállása szempontjából. Súlyosító körülmény az elkövető kezdeményező, vezető, másokat — különösen fiatalokat — bűnbe sodró szerepe. 29