Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)
A büntetéseket illetően a törvényhozó a büntetési tételeket sok év tapasztalata alapján, az előfordult esetekben megnyilvánuló társadalomra veszélyességi fok figyelembevételével állapította meg. Az élet elleni bűncselekményeket a tv különbözőképpen minősíti, s ennek megfelelően határozza meg a büntetési tételeket. Az emberi élet fontosságának, értékének a felismerése jut kifejezésre az élet elleni bűntettek törvényi büntetési tételében. 2. A Btk a relatíve határozott büntetési rendszert követi. Ennek megfelelően, a törvényi büntetés felső és alsó határát állapítja meg. Ez azt eredményezi, hogy a törvényi büntetési tétel alsó határa a cselekmények kisebb; a felső határa pedig a legsúlyosabb, a legnagyobb társadalomra veszélyességi fokát tartja szem előtt. Az adott bűnügyben értékelt súlyosító és enyhítő körülmények határozzák azután meg a kiszabásra kerülő büntetés tartamát. A Btk alkalmazásában minden olyan körülmény, amelyet a bíróság figyelembe vesz annak eldöntésénél, hogy a büntetést vagylagos büntetési tétel esetén melyik büntetési nemben, a törvényi büntetési tétel alsó és felső határa között pedig milyen mértékben szabja ki: súlyosító vagy enyhítő körülmény. Nem az értékelésre kerülő enyhítő, illetve súlyosító körülmények száma, hanem azok súlya a döntő a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének a megítélésénél. Azoknál az eseteknél ezért, ahol az értékelésre kerülő enyhítő körülmények súlya olyan, hogy a bűncselekmény enyhébb megítélését indokolják, általában a törvényi büntetési tétel alsó határát megközelítő vagy e tartamnak megfelelő büntetés lesz a törvényes. A törvényi büntetési tétel alsó határán alul csak akkor szabható ki a büntetés, ha az enyhítő körülmények súlyára figyelemmel az alsó határnak megfelelő tartam is túl szigorú lenne. Azoknál az eseteknél pedig, ahol a súlyosító körülmények olyan súlyúak, hogy a bűncselekmény társadalomra veszélyessége magasabb fokú, a törvényi büntetési tétel felső határát megközelítő vagy annak megfelelő büntetést kell a bíróságnak kiszabnia. A büntetéskiszabási gyakorlat a törvényben meghatározott célt: a társadalom védelmét akkor szolgálja kellőképpen, ha az egyéniesítés követelményének megfelelően alkalmazott büntetés a törvényi büntetési tétellel értékelt társadalomra veszélyességet juttatja kifejezésre. III. 1. A bíróságok által elbírált emberölési cselekmények nagy része kísérleti szakban marad. Ez ügyekkel kapcsolatos büntetéskiszabási gyakorlat nem mindenben felel meg a törvényességnek. Ennek oka az, hogy a bíróságok az enyhítő körülményeket túlzott nyomatékkal, bizonyos körülményeket sablonosán értékelnek; nem értékelik megfelelően a cselekmény tárgyi oldalának konkrét megnyilvánulásait, veszélyességét. A tv a kísérletre vonatkazóan úgy rendelkezik, hogy arra is a befejezett bűncselekményre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A büntetési tétel felső határának megállapításánál a törvényhozó a legsúlyosabb, a legnagyobb társadalomra veszélyességű cselekményeket tartotta szem előtt. A kísérletnél a tényállási elemek egyike: az eredmény nem következett be, 22
