Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

célra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében vagyoni hátrányt eredményezhet, és ezáltal a Btk 319. §-ának (1) bekezdésében foglalt hűtlen kezelés valósulhat meg. A törvénynek ez a szabályozása teszi lehetővé a szóban forgó cselekményekkel kapcsolatosan a vagyoni hátrány összegéhez igazodó differenciált felelősségrevonást. BK 96. Ha valamennyi alapítélet szerint a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, az összbüntetés végrehajtási fokozataként a fiatalkorúak börtöne csak az ún. quasi halmazat esetén állapítható meg akkor, ha az összbüntetés mértéke a két, illetőleg az egy évet eléri s a szigorúbb fokozat egyéb törvényi feltételei is megvalósultak. 1. A Btk 111. §-ának (2) bekezdése szerint a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha aj a fiatalkorút bűntett miatt két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az egy évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. Az előbbi eseteken kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani [Btk 111. § (3) bek.]. A Btk 93. §-ának (4) bekezdése szerint: ha valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követték el, az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az ítélkezési gyakorlat a quasi halmazatban álló cselekmények miatti elítélést egy elítélésnek és a quasi halmazati összbüntetést egyetlen büntetésnek tekinti. Ehhez képest ugyanez irányadó a fiatalkorúval szemben alkalmazott quasi halmazati összbüntetés végrehajtási fokozatának a meghatározásánál is. Ennélfogva ilyenkor a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát az összbüntetés tekintetében önállóan — az alapbüntetésekre nézve megállapított fokozatoktól függetlenül — kell meghatározni. Ha tehát a quasi halmazati összbüntetés mértéke a két évet, illetőleg — a Btk 111. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetén — az egy évet eléri, az összbüntetést akkor is a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani, ha a bíróság valamennyi alapbüntetés tekintetében a fiatalkorúak fogházát állapította meg végrehajtási fokozatként. Az összbüntetés végrehajtási fokozatának ekként való megállapítása nem áll ellentétben a quasi halmazat jogintézményének a céljával. A Btk 93. §-a (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek ugyan a célja az, hogy az elítélt kedvezőbb helyzetbe kerüljön, mint az, aki a korábbi büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után követett el újabb bűncselekményt. Ezt azonban a törvény azzal a rendelkezéssel biztosítja, hogy az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. A végrehajtási fokozat tehát már csak következménye az egy büntetésnek tekintendő quasi halmazati büntetésnek. 172