Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

szükségképpen feltételezi könnyű testi sértés okozását, addig vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél nem erőszakos magatartás tanúsításáról, hanem erőszakkal való elkövetésről van szó. Az ezek törvényi tényállásában szereplő erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Ehhez képest e bűncselekmények elkövetésénél kifejtett erőszak — szemben a garázda erőszakos magatartás tanúsításával, amely ugyancsak támadó jellegű, de enyhébb fellépést jelent — az általános életfelfogás szerint is legtöbbször együtt jár a sértettnek könnyű testi sértés okozásával. Ilyen pl. az erőszakos közösülés (Btk 197. §), a szemérem elleni erőszak (Btk 198. §), a természet elleni erőszakos fajtalanság (Btk 200. §), a rablás (Btk 321. §). Ezért ezekkel a bűncselekményekkel halmazatban — az elkövetésük során alkalmazott erőszakkal megvalósított — könnyű testi sértés általában nem állapítható meg. 2. Ha a garázdaságot dolog elleni erőszakos magatartással követik el, és ez utóbbi csupán szabálysértést valósít meg, a garázdaság mellett a rongálás szabálysértéséngkj^me^ sorfA dolog elleni erőszámos "magatartás fogalmába ugyanis a — csak szabálysértést megvalósító — csekélyebb károkozás, jelentéktelen állagsérelem beletartozik. Ha azonban a rongálásban megnyilvánuló garázda, erőszakos magatartás — a nagyobb kárt el nem érően — kisebb kárt okoz [tüÜO^H-0-000 íuiint "kézöttrván; Btké 27. § (2) bek.], továbbá ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást a garázdaság elkövetője bűnszövetségben vagy különös visszaesőként valósítja meg [Btk 324. § (2) bek. a) és b) pont], vagyis^ha a rongálás bűncselekmény: a garázdasággal halmagai-^ ^baji_aLrorigá]^j^tségH meg keTTalIapítaiü. Az ilyen méfvu, illetőleg"jeulegű rongálás ugyanisTMr^nem^szükségszerű velejárója a garázdaságnak, ugyanakkor a garázdasággal megvalósult rongálás vétségének büntetése [Btk 324. § (2) bek.] nem súlyosabb a garázdaság vétségének a büntetésénél [Btk 271. § (1) bek.]. Amennyiben a garázdaság alapesetét megvalósító dolog elleni erőszakos magatartás nagyobb stb. kárt ök'oz'^na'törvény rendelkezésénéTfogva. a bűnhalmazat mellőzésevéT"—^sak~a~súlyosabb bűncselekmény, azaz a súlyosabb rongálás~lng^^ garázdaság minősített esetei (bűntette) mellett azonban sor kerülhet a nagyobb kárt^kozó, illetőleg muzeális tárgy vagy műemlék tekintelél)en"elkövetett rongálás buntéttének [BtlT324. §~X3715ek.] halmazatban való~megallapitasárál IV. Az a" ]ÖgertelnT5zes7 amely szerint "a garázdasággal egyidejűleg megvalósított rongálás vagy könnyű testi sértés vétsége bűnhalmazatban áll a garázdaság vétségével (illetőleg a minősített garázdaság bűntette a megvalósult és nem súlyosabban büntetendő testi sértés vagy rongálás bűntettével): összhangban van a bűnhalmazatnak a Btk 12. §-a (1) bekezdésében foglalt azzal a szabályával, hogy több bűncselekmény egy cselekménnyel is megvalósítható. Ugyanakkor lehetővé teszi az életben előforduló erőszakos garázda magatartások tényleges társadalomra veszélyességének, enyhébb, illetőleg súlyosabb elkövetési változatainak igazságos értékelését. Egyúttal ez a jogmagyarázat biztosítja a Btk visszaesésre vonatkozó rendelkezésének maradéktalan hatályosulását is. 168