Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

lelő módosításokkal fenntartott állásfoglalások, ugyancsak új számozással — 2—91. szám alatt — kerültek közzétételre. A módosításokkal fenntartott korábbi büntető és katonai kollégiumi tanácselnöki értekezleti állásfoglalásokat pedig a 3/1979. sz. állásfoglalás tartalmazza. Ugyancsak az új Büntető Törvénykönyv szabályozásával összefüggésben alkotta meg a Legfelsőbb Bíróság 14. sz. irányelvét a bűnismétlés értékeléséről és hozott további új kollégiumi állásfoglalásokat (92—101. szám alatt). Már e legnagyobb fontosságú elvi iránymutatások felülvizsgálata nyomán előállott, viszonylag nehezebben áttekinthető helyzet is indokolja a bírósági gyakorlat legújabb állapotát tükröző összeállítás szükségességét. Még inkább nyilvánvalóvá válik ez az igény, ha azokra a nagy számú eseti döntésekre gondolunk, amelyek elvi tartalmuknál fogva ugyancsak fontos segítői a bírói gyakorlatnak, s amelyek az elmúlt évtizedben a Bírósági Határozatokban havonta, illetőleg a néhány évenként megjelenő Büntetőjogi Döntvénytárban kerültek közzétételre. A Büntető Elvi Határozatok 1973— 1980. című jelen kötetnek másik fő célkitűzése éppen az, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az alsó bíróságok eseti döntéseinek összefoglalásával, kötetbe gyűjtésével áttekintést adjon arról, hogy az új büntetőjogi szabályokra figyelemmel mi tekinthető a bírói gyakorlat élő anyagának, mely iránymutatások hasznosíthatók a jövőben is. Ezeken kívül természetesen fel kellett venni a kötetbe azokat a legújabb elvi tartalmú eseti döntéseket is, amelyek már az új jogszabályok hatálya alatt keletkeztek. Kiemelkedő fontosságára tekintettel tartalmazza végül a kötet a Legfelsőbb Bíróság 1981. november 23. napján megtartott Teljes Ülése által elfogadott, az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú irányelvét is. Ilyen elgondolások alapján került összeállításra a Büntető Elvi Határozatok jelen kötete, amely — az időbeli folytonosságot biztosítva — a Büntető Elvi Határozatok 1973-ban megjelent korábbi kiadása folytatásának tekinthető. A Büntető Elvi Határozatok két fő részből áll. Az első rész tartalmazza — az említett felülvizsgálat eredményeként módosított, de teljes szövegezésben — a jelenleg is alkalmazandó büntető tárgyú irányelveket, elvi döntéseket, kollégiumi állásfoglalásokat, tanácselnöki értekezleti állásfoglalásokat. A második rész azokat az elvi tartalmú eseti bírósági döntéseket foglalja magában, amelyek túlnyomó része 1973 és 1980 között a Bírósági Határozatokban került közzétételre, s amelyek többségükben bekerültek a közben megjelent Büntetőjogi Döntvénytár köteteibe is. Mindezek ellenére a jelen kiadvány nem egyszerű rövidített kivonata a Bírósági Határozatok, illetőleg a Büntetőjogi Döntvénytár anyagának. Azonkívül, hogy a gyakorlati használhatóságot is elősegítő egyetlen kötetbe tömöríti a büntetőbírói joggyakorlat élő anyagát, gyakorlati jelentőségét az adja, hogy az eseti döntéseket tartalmazó része először gyűjti egybe az új büntető jogszabályok megjelenése óta keletkezett bírói gyakorlat legfontosabb iránymutatásait, amelyek hivatottak a jogalkalmazás jelenlegi és jövőbeni egységét biztosítani. Éppen az új büntetőjogi szabályozás elvi tartalmának szemléltetése céljából ez a kiadvány — a korábbitól eltérően — azt a módszert követi, hogy a konkrét jogesetek elvi mondanivalóját (mintegy ,,a rendelkező rész" jelleggel) a jogesetek indokolása elé helyezve közli, feltűnő szedéssel. Ezáltal 12