Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)
a már megindult eljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a perújítás és a törvényességi óvás esetét. A többszöri eljárásnak ez a tilalma a bűncselekménynek jogerős bírósági elbírálására, nem pedig a szabálysértési hatóság által folytatott eljárásra vonatkozik. Szabálysértés tárgyában a szabálysértési hatóság által hozott határozat tehát nem zárja ki a büntető eljárás megindítását. Más a helyzet, ha a szabálysértést a Be 216. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság bírálta el. Ebben az esetben ugyanis büntető eljárás folyt bűncselekmény miatt, a bíróság azonban a „bűncselekményt" szabálysértésnek minősítette és megfelelő szabálysértési büntetést vagy intézkedést alkalmazott. Az ügy tehát bíróságilag nyert befejezést, a határozat meghozatalával bíróság ítélt az ügyben. Ebben az esetben — a perújítás és a törvényességi óvás esetét kivéve — újabb büntető eljárásnak nincs helye. Abban az esetben pedig, ha az ügyész által a bíróság elé vitt ügyben a bíróság maga is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a cselekmény csupán szabálysértés: a bíróság az eljárást megszünteti. BK 55. Az üzérkedés folytán elkövetett adóelvonás nem lehet alapja az üzérkedés mellett az adócsalás bűnhalmazatban való külön megállapításának. A Btk 299. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetője — az esetek túlnyomó többségében — az üzérkedés folytán jövedelemhez jut, amely után általában jövedelemadót kell fizetni; olyan tevékenységet fejt ki, amely forgalmiadóköteles. A magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 40/1971. (XII. 29.) PM sz. rendelet felsorolja azokat az ipari, kereskedelmi, valamint egyéb tevékenységeket, amelyek után forgalmi adót kell fizetni. E rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a tevékenységet ipar jogosítvány, illetőleg hatósági engedély alapján vagy enélkül folytatják, illetőleg folytatták. Az üzérkedő cselekményét természetszerűen nem jelenti be az adóhatóságnál, mint adóköteles tevékenységet. Az üzérkedés említett esetében tehát annak velejárója, hogy adóelvonás is történik. A két bűncselekménynek bűnhalmazatban [Btk 12. § (1) bek.] megállapítására azonban nem kerülhet sor. Az üzérkedéssel összefüggésben elkövetett adócsalás ugyanis — mint az üzérkedési cselekménynek az adott esetben szükségképpeni velejárója — látszólagos halmazatot hoz létre. Olyan esetben, amikor egy bűncselekmény tényállásának megvalósítása szükségképpen maga után vonja egy másik bűncselekmény tényállásának megvalósulását is, ez utóbbi önállóságának hiányában — jelen esetben büntetlen utócselekmény folytán — bűnhalmazat nem jön létre. Mindebből következik, hogy az üzérkedésnek az adóhatóságnál való bejelentése elmulasztásával megvalósuló adócsalási cselekmény önállóan nem állapítható meg, beolvad a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közé tartozó üzérkedésbe. Az üzérkedés mellett az adócsalás bűnhalmazatban való külön megállapításának tehát ilyen esetben nincs helye. Az ellenkező 120
