Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

BK 47. A Btk 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyezte­tése megvalósulásának alapjául szolgálhat az iskolaköteles gyermek huza­mos időn keresztül való visszatartása az általános iskola látogatásától, ha ez a kiskorú szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. 1. A Btk 195. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy ama kötelességeit, amelyek nem teljesítése a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyez­teti. A nevelésre köteles személy kötelességeinek egyike: biztosítani a tankö­teles gyermeknek az általános iskolába járását. Az 1961. évi III. tv 3. §-ának (1) bekezdése szerint a tankötelezettség a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik. Tankötelezettségének kezdete­kor minden gyermeket általános iskolába kell beíratni. Ha a gyermek nevelésére köteles személy kötelességét nem teljesíti, a gyermeket az általános iskola látogatásától huzamosabb időn keresztül visszatartja: ez a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség olyan súlyos megszegése, amely a gyermek szellemi fejlődését veszélyeztetheti, s így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására alapul szolgál­hat. A gyermek szellemi fejlődése veszélyeztetésének megállapítása tényekből levont következtetés. Fennáll nemcsak akkor, ha a gyermek írástudatlan marad, hanem ha az iskolalátogatástól való huzamos visszatartása követ­keztében nincsenek meg azok az alapvető ismeretei sem, amelyek hiánya folytán az életviteléhez szükséges további ismereteket sem képes megsze­rezni. 2. Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968, (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 153. §-a szabályozza a tankötelezettség megszegésének szabálysértését. E § (1) bekezdése szerint az a gondviselő, aki a gondozás alá tartozó tanköte­les gyermeket kellő időben nem íratja be az iskolába, vagy akinek a hibá­jából a gyermek ugyanabban a tanévben másodízben vagy ennél többször igazolatlanul elmulasztotta az iskolai oktatást, ezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. E rendelkezések egybevetéséből kitűnik, hogy a tankötelezettség meg­szegésének szabálysértésétől a kiskorú veszélyeztetésének bűntette alap­vetően különbözik. Ez utóbbi megvalósulásának ugyanis törvényi előfeltétele, hogy az em­lített súlyos kötelességmulasztás azzal a következménnyel járjon, hogy a gyermek szellemi fejlődését veszélyeztesse. Ezt a nyilván inkább kivétele­sen előforduló következményt — esetleg szakértő bevonásával, a tárgya­láson felmerült egyéb bizonyítékok alapján — lehet megállapítani. Ennek hiányában azonban a szülő mulasztása csupán az említett szabálysértést valósítja meg. BK 48. A magánokirat-hamisítás elévülésének határideje a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat használata alapján veszi kezdetét. A hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratnak perben tör­116

Next

/
Thumbnails
Contents