Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

ha a tényállást a másodfokú bíróság a Be 240., illetve 258. §-ának alkalmazásával kiegészítette, illetve helyesbítette: indokolt és törvényes lehet a büntetés mértékének nem jelentős megváltoztatása is. BK37. A Be 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a perújítási eljárásban nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott határozat hozatalában részt vett. Eljárhat azonban az a bíró, aki az alapügyben egyébként eljárt,' illetve olyan határozat hozatalában vett részt, amelyet a perújítási indítvány, illetőleg kérelem nem érint. Ugyanez vonatkozik a perújítás elrendelését követő új eljárásra is. A Be 40. §-ának (4) bekezdése szerint a perújítási eljárásban és a törvényességi óvás elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással, illetve a törvényességi óvással megtámadott határozat hozatalában részt vett. A perújítási eljárás körébe tartozik egyfelől a perújítási indítványnak, illetőleg kérelemnek az elbírálása, valamint az ennek alapossága esetén elrendelt perújítást követő új eljárás is. Az a törvényi tilalom, amely a perújítással megtámadott határozat hozatalában részt vett bíróra a törvénynél fogva fennáll: egyaránt vonatkozik a perújítási indítvány, illetve kérelem elbírálására, valamint az ennek alapossága folytán elrendelt perújítást követő új eljárásra nézve. A kizárás alapja csak az olyan határozat hozatalában való részvétel, amely határozatot a perújítási indítvány, illetőleg kérelem megtámadott. A törvényességi óvás elbírálása a törvényességi óvás folytán hozott határozat meghozatalával befejezést nyer. Az e határozattal elrendelt hatályon kívül helyezést követő új eljárásból tehát nincsen kizárva az a bíró, aki törvényességi óvással megtámadott határozat hozatalában részt vett. BK38. A másodfokú bíróság nem kötelezheti az ügyészt arra, hogy fellebbezési tárgyaláson részt vegyen. A Be 19. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész részvétele az első fokú bíróság tárgyalásán a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróság, továbbá — bűntetti eljárásban — a járásbíróság és a katonai bíróság előtt kötelező. Ugyané § (2) bekezdésének d) pontja szerint vétségi eljárásban az ügyész akkor is köteles a tárgyaláson részt venni, ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte. A Be 255. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyész részvétele a fellebbezési tárgyaláson kötelező a Legfelsőbb Bíróságon, továbbá ha a részvételét bejelentette. Ebben az esetben az ügyész jelenléte nélkül a tárgyalást nem lehet megtartani. Nincsen azonban olyan törvényi rendelkezés, mely szerint a másodfokú bíróság kötelezheti az ügyészt a fellebbezési tárgyaláson való részvételre. A Be 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés a fellebbezési tárgyaláson nem alkalmazható. 111