Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

BK 7. Ha a magánindítványra jogosult sértett helyett annak házastársa tesz magánindítványt, őt — megfelelő határidő kitűzése mellett — meghatalmazás csatolására kell felhívni. Ez a határidő a magánindítványi határidő lejártát követő időre is átnyúlhat. BK. 8. Ha a hivatalos személy elleni erőszakot (Btk 229. §) több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. A konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. BK 9. Ha a közlekedési baleset előidézéséhez a katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személyen kívül más közlekedési szabályszegése is hozzájárult, az eljárást az utóbbival szemben is a katonai bíróság folytatja le, amenynyiben az elkülönítés nem indokolt. Több elkövető esetén katonai büntetőeljárásnak akkor van helye, ha valamelyikük a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, és az eljárás elkülönítése nem indokolt; ez a rendelkezés a bűnpártolóra, az orgazdára és a feljelentési kötelezettség elmulasztójára is kiterjed [Be 331. §-ának (4) bekezdése]. Helyes értelmezés mellett pedig a „több elkövető" fogalma nem szűkíthető le kizárólag arra az esetre, ha ugyanazt a bűncselekményt követik el többen (mint társtettesek vagy mint részesek); „több elkövető" az egymással tárgyilag szoros kapcsolatban álló és ezért egységes elbírálását igénylő bűncselekmények több elkövetője is. A fogalomnak erre az értelmezésére utal a felhívott törvényhely rendelkezésének második fordulata is. Ehhez képest, ha a közlekedési baleset előidézéséhez a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó és az alá nem eső személy közlekedési szabályszegése is hozzájárult — bár a külön-külön szabályszegéssel több bűncselekmény jött létre —, az eljárást a polgári személlyel szemben is a katonai bíróság folytatja le, ha az eljárás elkülönítését nem látja indokoltnak. BK 10. A magánvádló a megismételt eljárásban is elejtheti a vádat. A hatályon kívül helyezés folytán nemcsak az ítélet, de az ezt megelőző eljárás is, legalább a tárgyalási szaktól kezdődően hatályát veszti. Ezen nem változtat az, hogy a Be 233. §-ának (1) bekezdése a bizonyítás különleges módjaként lehetővé teszi a megismételt eljárásban a tanúknak a bíróság előtt korábban tett vallomásáról, illetőleg a korábban előterjesztett szakvéleményről készült jegyzőkönyv felolvasását; 100