Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)
lósított bűncselekmény jellegéhez és az elkövető személyi adottságaihoz képest ez tekinthető-e a legcélravezetőbb büntetésnek. A járművezetéstől eltiltás önálló büntetésként alkalmazása ugyancsak végleges hatályú vagy határozott ideig tartó lehet. Az eltiltás érvényesülési körét a bíróság a Btk. 58. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a közlekedés egyes ágazataira vagy egyes járműkategóriára, illetve járműfajtára korlátozhatja. BK 108. (1983. szeptember 12.) Jogosulatlan kereskedés szabálysértése helyett üzérkedést kell megállapítani: a) ha a cselekményt 20 000 forintot meghaladó értékű áru tekintetében valósították meg. b) vagy olyan számottevő mennyiségű árura követték el, amellyel az elosztás rendjét — figyelemmel az áru jellegére és az ellátás helyzetére — közvetlenül sértették, illetve zavarták. Az 1978. évi IV. törvény XVII. Fejezetének II. Címe alatt rendelkezik a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményekről. E bűncselekmények a termelés és a fogyasztás rendjét sértik, közös jellemzőjük a nyerészkedés, a munka nélküli jövedelemszerzés. E bűncselekmények közül az üzérkedés fokozottan veszélyes a társadalomra, azt a termelési és elosztási rendet sérti, amelyet a gazdaságirányítási szabályok megállapítanak. A Btk. 299. §-ának (1) bekezdése szerint üzérkedést követ el, aki a) folyamatosan, jogosulatlanul kereskedik, vagy vállalkozást tart fenn, b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik. Az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 111. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a jogosulatlan kereskedés szabálysértését annak a cselekménye valósítja meg, aki folyamatosan a) jogosulatlanul kereskedik, b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik, feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű árura követi el. A jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált az üzérkedés bűncselekményének és a jogosulatlan kereskedés szabálysértésének olyan új szempontok alapján történő elhatárolása, amelyek korszerűbben igazodnak a jelenlegi gazdasági helyzethez, és a bűncselekményért való felelősségre vonást csak a fokozottan társadalomra veszélyes cselekmények esetében engedik meg. Az üzérkedés és a jogosulatlan kereskedés szabálysértése elhatárolásánál tehát figyelembe kell venni a gazdasági viszonyainkban végbement jelentős változásokat, az ár- és értékviszonyok módosulását. Azt, hogy egy cselekmény mikor tekinthető csekély mennyiségű vagy értékű árura elkövetettnek, az eljáró hatóságoknak körültekintően kell vizsgálniuk. Gazdasági viszonyaink között a 20 000 forintot meg nem haladó értékű áruval folytatott jogosulatlan kereskedés tekinthető csekélyebb értékre elkövetettnek. Ez áll összhangban az 1983. évi 12. sz. tvr. I. §-ának azon rendelkezésével, amellyel a Btk.ban az üzérkedéssel azonos fejezetben elhelyezett adócsalás (310. §), visszaélés jövedékkel (311. §), csempészet és vámorgazdaság (312. §) bűncselekmények szabálysértési alakzatának értékhatárát 20 000 forintban állapította meg. 74