Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

Ha az elkövető személyi körülményei kedvezőek, előtérbe kerülnek a bűncselekmény elkövetésének körülményei: a bűncselekmény jellege, a bűnösség foka, a bűncselekmény indítéka, az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése után tanúsított magatartása (megbánta a bűncselekményt, jóvátette az okozott kárt stb.). Mindezeket a körülményeket elsősorban az egyéni megelőzés szempontjából kell értékelni és ennek megfelelően kell a próbaidő tartamát egyéniesítve megállapítani. Ha az elkövető életvezetése kifogásolható, és különösen, ha a bíróság a pártfogó felügyeletét rendeli el, a próbaidőt általában hosszabb tartamban indokolt megállapítani. III. A törvényes és egyéniesített felelősségre vonás fontos követelménye, hogy a büntető ügyekben eljáró hatóságok a próbára bocsátás és a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, a pártfogó felügyelet elrendelése, illetve külön magatartási szabályainak előírása szempontjából jelentős tényeket, így különösen az elkövető személyi körülményeit a büntető eljárás során felderítsék, és azokat a bíróság az ügy döntő határozatában rögzítse és értékelje. Az értékelés keretében a bíróságnak számot kell adni arról, hogy a megállapított tények alapján miért és mennyiben találta indokoltnak az említett rendelkezések alkalmazását. Az érdemi értékelést nem pótolja a jogszabályi rendelkezések puszta felsorolása vagy szövegének idézése. A Be. 221. §-ának (1) bekezdése alapján készült ítélet, illetőleg próbára bocsátást kimondó végzés rövid tényállásának is tartalmaznia kell — a bűncselekmény tényállásán kívül — az említett jogintézmények alkalmazása szempontjából jelentős körülményeket, így különösen az elkövető személyi körülményeit, valamint — jogi indokolás nélkül — az alkalmazott jogszabályok megjelölését. A Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről és a próbaidő tartamának meghatározásáról szóló V. számú büntető elvi döntését hatályon kívül helyezi. TV. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt módosító 1987. évi III. törvény 40. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséről szóló 1979. évi 5. sz. tvr.-t (a Btké.-t). A Btké. új 27/A. §-a meghatározza, hogy egyes bűncselekményeknél az elkövetési értéket (az okozott kárt vagy vagyoni hátrányt) mikor kell jelentősnek, illetve különösen nagynak tekinteni. Ezért a II. számú büntető elvi döntés tárgytalanná vált. Az 1987. évi III. törvény 29. §-a a Btk. 283. §-a (3) bekezdésének c) pontját úgy módosította, hogy a „jelentős értékű kábítószerrel" elkövetést, mint a kábítószerre] visszaélés minősítő körülményét elhagyta. Ezért a kábítószerrel visszaélés egyei jogértelmezési kérdéseiről szóló VI. számú büntető elvi döntés indokolásának III/2 pontjában a negyedik és ötödik bekezdés ugyancsak tárgytalanná vált. 53