Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

szik igénybe az általánosan biztosított orvosi kezelést és ellátást, egymagában nem alapozza meg az ölési cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítését. 6. Az életveszélyt okozó testi sértés esetében is csak kivételesen indokolt a törvényi büntetési tétel alatti főbüntetés kiszabása. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az okozott életveszély közvetlen vagy közvetett-e, a sértett halála bekövetkezésének objektív lehetősége közeli avagy távoli-e. Jelentősége van a büntetés kiszabása során annak is, hogy az elkövető az életveszélyes következményt kívánta avagy abba belenyugodott-e, illetőleg az eredmény tekintetében csak a gondatlansága állapítható-e meg. 7. Olyan esetekben, amikor az emberölés nem jutott el a befejezettség szakáig, a kísérlet miatti büntetés kiszabása során a Btk. 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt enyhítő rendelkezések alkalmazása ugyanúgy kivételes jellegű, mint a befejezett emberölésnél. A Btk. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti ún. kétfokú enyhítés csak szűk körben érvényesülő lehetőség. Ennek rendszerint az a feltétele, hogy az értékelhető enyhítő körülmények szorosan magához a kísérlethez kapcsolódjanak, mint pl. a távoli kísérlet esetei; ha az elkövető utólagos tevékenysége járult hozzá ahhoz, hogy a cselekmény nem lett befejezett, az olyan elkövetői közreműködés, amely az önkéntes elállás vagy eredményelhárítás ismérveit nem éri el, de ehhez közel áll stb. 8. Az élet elleni bűncselekmények elbírálása során a gyakrabban előforduló bűnösségi körülmények a következők: Az alanyi jellegű bűnösségi körülmények körében Az élet elleni bűncselekmények esetében a büntetlen előélet súlya és nyomatéka — éppen a cselekmény jelentős tárgyi súlya folytán — általában csökkentebb, mint egyéb bűncselekményeknél. Ugyanakkor az elkövető büntetett előélete olyan esetekben is, amikor ez a visszaesőkénti (Btk. 137. § 12. pont) értékelés alapjául nem szolgál — mint a személyi társadalomra veszélyességet fokozó körülmény — nyomatékos súlyosító körülmény lehet. Az elkövető életkorának ennél a bűncselekmény-kategóriánál is jelentősége van, de a fiatal korban elkövetett, kiemelkedően súlyos élet vagy testi épség elleni cselekmény — különösen, ha azt rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul követik el — a fiatalkorúakra vonatkozó külön büntetőjogi rendelkezések keretében a legsúlyosabb szabadságvesztés kiszabását teheti indokolttá. Az élet elleni bűncselekményeket gyakran azok követik el, akik családi konfliktushelyzeteket súlyos bűncselekmény elkövetésével kívánnak „megoldani". Ilyen esetben a családos állapot akkor sem enyhítő körülmény, ha egyedül az elkövetőre hárul a gyermekek ellátásának, gondozásának és felnevelésének terhe. Viszont ebben a bűncselekmény-kategóriában jelentős súlyosító körülmény a közeli hozzátartozó sérelmére történő elkövetés. Az alacsony műveltségnek, az iskolázatlanságnak, a primitív személyiségnek nincs különösebb nyomatéka, másfelől viszont az indulat hatása alatt elkövetett cselekményeknél az elkövető magasabb műveltségi foka nem értékelhető nagyobb súllyal az elkövető terhére. Az emberölési cselekmény elbírálásánál a szándék két formájának jelentősége van e büntetés kiszabásánál. A szándékos elkövetésnél enyhítő körülmény, ha az elkövető eshetőleges szándék41