Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

Ezeknek a bűncselekményeknek a különös tárgya a nemi szabadság védelme és a kiskorúak egészséges nemi fejlődésének a biztosítása, amely egyben ezek jellemzője is. C) Üzletszerű kéjelgés (204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), kitartottság (206. §), kerítés (207. §), közveszélyes munkakerülés (266. §) és tiltott szerencsejáték szervezése (267. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonlóságát az élősdi jelleg, a munka nélküli keresetre törekvés, illetőleg az olyan erkölcstelen életvitel folytatása adja, amely további bűncselekmények elkövetésének veszélyét hordozza magában. D) Vesztegetés (250-254. §) és befolyással üzérkedés (256. §). Ezeknek a bűncselekményeknek közös jellegzetessége, hogy a közélet tisztaságát veszélyeztetik, egyrészt a hatóságok működése során, másrészt a gazdasági életben elkövetett korrupciós magatartásokat határozzák meg. Ezért a különös visszaesőkénti értékelés szempontjából indokolt ezek hasonló jellegének megállapítása. E) Üzérkedés (299-300. §), árdrágítás [301. § (l)-(3) bek.], adócsalás (310. §) és visszaélés jövedékkel (311. §). Az üzérkedés és az árdrágítás jellegében hasonlóságát nemcsak az elkövetési tárgy azonossága mutatja, hanem az is, hogy az üzérkedés általában magában foglalja az árdrágításra alkalmasság objektív veszélyét is. Az üzérkedési cselekmények egy része el sem követhető másként, mint az adóbevétel csökkentésével, s mindkét cselekménynél általában az elkövető harácsoló életszemlélete nyilvánul meg. Erre tekintettel ezek a bűncselekmények jellegükben is hasonlóak, így a különös visszaesőkénti értékelés szempontjából a hasonlóság megállapítása szükséges. F) Devizagazdálkodás megsértése [309. § (1)—(4) bek.], valamint csempészet és vámorgazdaság (312. §). Az említett bűncselekmények szoros összefüggése nemcsak abban áll, hogy egyaránt a pénzügyi bűncselekmények körébe tartoznak, hanem az elkövetési cselekmények, elkövetési tárgyak, a bűncselekmény alanyainak, a cselekmény motívumának és célzatának gyakran tapasztalható azonossága is megfigyelhető. A Btk. 299. §-a (2) bekezdésének d) pontja mint összefoglalt bűncselekmény-tényállást ismeri az üzérkedésnek devizagazdálkodás megsértésével, csempészettel vagy vámorgazdasággal összefüggésben elkövetését, és ez a rendelkezés biztosítja, hogy mindhárom cselekmény újbóli elkövetése esetén — a cselekmények ugyanilyen jellegére tekintettel — a különös visszaesőkénti értékelés megállapítható legyen. V. A többszörös visszaesők 1. A Btk. 137. §-ának 14. pontja határozza meg a többszörös visszaeső fogalmát. A Btk. Különös Része egyetlen törvényi tényállásban sem szabályozza minősített esetként a cselekmény többszörös visszaesőként értékelését, hanem kizárólag az Általános Rész tartalmaz rendelkezéseket az ebbe a kategóriába tartozó bűnelkövetők tekintetében. 28