Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

Hasonló a helyzet a gondatlanság tekintetében is. Aki magatartása következményeinek a lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta: általában enyhébb elbírálás alá esik. 9. A cselekmény elkövetése utáni magatartás is lehet alanyi bűnösségi körülmény, amely az elkövető társadalomra veszélyességének fokára utal. Az elkövető nevelhetőségének szempontjából lényeges körülmény, hogy milyen magatartást tanúsít a bűncselekmény elkövetése után, minthogy ebből következtetés vonható arra, hogy jövőbeni bűnelkövetésének kisebb vagy nagyobb-e a valószínűsége. Enyhítő körülmény az önfeljelentés; nyomatékos, ha ennek folytán vált lehetővé az elkövető és esetleg társai cselekményének vagy személyének a felderítése. Hasonló értékelés alá esik az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni öngyilkossági kísérlete. A tagadás, illetve a bűnösség el nem ismerése az eljárás során: súlyosító körülményként nem értékelhető. A teljes és felderítő jellegű beismerés még a bűnösség részbeni elismerése mellett is enyhítő körülmény. Nyomatékos, ha a bűnösség teljes elismerésére is kiterjed. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének, illetve a megbánásnak van jelentősége. 10. A jelentős mérvű rokkantságra, súlyos betegségre vagy egyéb okra visszavezethető csökkent büntetéselviselési képesség enyhítő körülmény. Ez akkor is figyelembe jön, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő. B) Tárgyi jellegű bűnösségi körülmények 1. Btk. szerint kísérlet esetében is a befejezett bűncselekményekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Ezzel a törvényi rendelkezéssel nem áll ellentétben az, hogy az esetek túlnyomó részében a kísérlet a bírói gyakorlatban enyhébb megítélés alá esik, mint a befejezett bűncselekmény. Általában enyhítő körülményként kell értékelni azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. Ennek nyomatéka igen eltérő lehet. így figyelembejön, hogy a kísérleti cselekmény az eredményt mennyiben közelítette meg, milyen következményekkel járt. E tárgyi körülmény mellett azonban jelentősége van annak is, hogy az elkövető a maga részéről mindent megtett-e a bűncselekmény befejezése érdekében, de az ennek ellenére elmaradt. Ebben az esetben — ha a következmények is súlyosak — a kísérlet mint enyhítő körülmény, súlytalanná válik. 2. a) Az elkövetés módját mint tárgyi körülményt a büntetés kiszabásánál fokozottabban kell értékelni: amit a tv. minősítő körülményként szabályoz, az egyéb bűncselekményeknél is rendszerint súlyosító. A külön irányelvben az elkövetés módjával kapcsolatosan adott iránymutatást az élet és testi épség elleni bűncselekmények körén kívül is megfelelően szem előtt kell tartani. Különösen súlyos a bűncselekmények gátlástalan, garázda módon elkövetése. b) A bűncselekmény eszközének veszélyessége ugyancsak jelentős mértékű bűnösségi körülmény. A cselekmény társadalomra veszélyességét ugyanis fokozza a konkrét bűncselekmény létrejötténél használt eszköz különös veszélyessége. Ilyen pl. az erőszakos cselekmények felfegyverkezve, főleg késsel való elkövetése, amit — természetesen a fegyveres elkövetés mellett — általában indokolt súlyosítóként értékelni. c) Azt a körülményt, hogy a cselekmény a köznyugalmat tartósan megzavarta, értelemszerűen valamennyi bűncselekménynél értékelni kell, amely ilyen módon is 19