Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

ilyen pl. a jogos védelem, illetve az elhárítás szükséges mértékének túllépése, kísérletnél az önkéntes elállás, illetve az eredmény bekövetkezésének önkéntes elhárítása — megközelítése enyhítő körülmény. f) A büntetés kiszabásánál a fentiekhez képest érvényesülő alanyi szempontok nem zárják ki bizonyos tárgyi körülmények értékelését. A cselekmény tárgyi súlyát, főként annak társadalomra veszélyességét befolyásolhatja, csökkentheti vagy növelheti olyan körülmény is, amelyről a tettesnek nem volt tudomása, illetve utóbb következett be. (Pl. a megölt sértettnek nagyszámú eltartásra szoruló gyermeke volt; az okozott kár utóbb teljes egészében megtérült stb.) Nyilvánvalóan lényegesen nagyobb a nyomatéka az olyan bűnösségi körülménynek, amelyről az elkövető a cselekmény megvalósításakor tudott, mint amelyről nem tudott. A törvényi tényálláson kívül eső következmény — tárgyi okokból való beállta — akkor is bűnösségi körülmény lehet, ha az elkövető tudata nem terjedt ki erre. //. Az egyes bűnösségi körülmények közül a következők tekintetében szükséges az egységes értékelést elősegítő iránymutatás. A) Alanyi jellegű bűnösségi körülmények 1. A büntetlen előélet általában enyhítő körülmény. Kivétel ez alól: ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott ún. fiatal felnőtt. Általában ugyancsak kizárt ennek enyhítő körülményként értékelése hivatalos személynél, kivéve, ha a bűncselekmény semmilyen kapcsolatban sincs az elkövető e minőségével. Nem kizárt a büntetlen előélet enyhítőként való értékelése, bár az elkövető állása betöltésének feltétele a büntetlen előélet, ha cselekményét nem e beosztásának felhasználásával követte el. A legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek a javára a büntetlen előélet súlytalanná válhat. Nem zárja ki a büntetlen előélet értékelését a korábban alkalmazott megrovás (Btk. 71. §), próbára bocsátás (Btk. 72. §), továbbá a szabálysértés miatti vagy a társadalmi bírósági felelősségre vonás, annak csupán jelentőségét csökkentheti. Ugyancsak nem zárja ki a büntetlen előélet értékelését az sem, ha az elkövető egyébként kifogás alá eső életmódot folytat, ez azonban jelentősen csökkentheti annak nyomatékát. Alig van jelentősége a büntetlen előéletnek olyan esetben, amikor megelőzően ugyan bíróság elé nem került személy sorozatosan követett el bűncselekményeket, de sikerült a felelősségre vonás alól kibújnia. Az ilyen bűnözőknél az erkölcsi bizonyítvány szerinti büntetlen előélet értékelése formális. 2. a) A bűnismétlés általános értékelésével külön irányelv foglalkozik. Nyomatékosan kell értékelni súlyosítóként, ha az elkövető szabadulása után viszonylag rövid idő múlva valósít meg bűncselekményt, amely a büntetés hatástalanságát bizonyítja. Többszörös visszaesőknél a bűncselekmény tárgyának viszonylag csekély értéke kisebb nyomatékkal jön figyelembe. A külföldön történt elítélés az elkövető társadalomra veszélyességének megítélésénél súlyosító körülmény lehet. b) Súlyosító körülmény, ha az elkövető — bár büntetlen előéletű — az egyéb, akár más jellegű bűncselekmény miatt ellene folyó eljárás alatt vagy nem jogerős 16