Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1981-1987. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1989)

Előszó A Büntető Elvi Határozatok (BEH) 1981- 1987 kötettel a BEH sorozat harmadik kötete került a jogászok kezébe, mivel 1973-ban történt az első, majd 1982-ben a második kötet kiadása. Az utóbbi kötet az 1973— 1980. években született büntető tárgyú legfelsőbb bírósági állásfoglalásokat és elvi jelentőségű határozatokat tartalmazta. Az azóta eltelt időben a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény számos módosításon ment keresztül, azonkívül a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei is korszerűsödtek. A társadalmi és gazdasági életnek a jogi munkára is kiható változásai, az egyes törvénymódosításokkal bevezetett új jogintézmények alkalmazása új jogi szemléletmód kialakítását sürgette és sürgeti ma is a büntetőügyek elbírálása terén is. Ezért tekinthető aktuálisnak az 1981—1987. években született elvi állásfoglalások és egyedi határozatok rendszerbe foglalt közzététele. Az új kötet több mint 40%-a. tartalmazza a tárgyidőszakban született büntető tárgyú irányelveket, elvi döntéseket, kollégiumi állásfoglalásokat és tanácselnöki értekezleti állásfoglalásokat. Ezen állásfoglalások között természetesen szerepelnek a Katonai Kollégium állásfoglalásai is, amelyek kivétel nélkül büntető tárgyúak, és több olyan kollégiumi, illetve tanácselnöki értekezleti állásfoglalás is, amelyet a Büntető és Katonai Kollégium a Polgári Kollégiummal és a Gazdasági Kollégiummal együtt alkotott meg. Az elvi állásfoglalások tartalmazzák azokat a korábbi években született állásfoglalásokat is, amelyeket a tárgyidőszakban jelentősen módosítani kellett, elsősorban a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárásról szóló alapjogszabály 1987. évi módosításai miatt. Ezért az új kötet az említett kodifikációs változásokat követő felülvizsgálatok miatt a Legfelsőbb Bíróság büntető tárgyú összes irányelvét teljes szövegében tartalmazza. A kötet tartalmazza a tárgyidőszakban született VI. és VII. számú Büntető Elvi Döntéseket, amelyek közül az utóbbi a felnőttkorúak próbára bocsátásáról és a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről szól. Ez az elvi döntés egyúttal felülvizsgálta a korábbi elvi döntéseket is, így szövege teljes eligazítást ad arra, hogy milyen elvi döntések, milyen szövegtartalommal vannak hatályban. A kötetben nagyszámú olyan eseti döntés került összegyűjtésre, amely elvi irányítást ad a jogalkalmazóknak. A kötet összeállításánál irányadó szempont volt a Bírósági Határozatokban közzétett szöveghez képest a rövidítés, és ezzel annak a célnak az elérése, hogy minél több elvi tartalmú jogeset kerülhessen közzétételre. A számszerűség mellett fontos volt az is, hogy a büntetőjogszabályok minél szélesebb területét érintsék a közzétett jogesetek. Az összeállítás figyelemmel volt arra is, hogy az új jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos iránymutató döntések minél nagyobb számban közlésre kerüljenek. A büntető eljárási szabályokkal kapcsolatos eseti döntések aránya megfelelő az anyagi joghoz képest. Az anyagi jogi döntések túlsúlyát az is befolyásolja, hogy az utóbbi években az anyagi jogi szabályok változtak többször és nagyobb mértékben. 9