Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

110. Ha a bíróság az önként megfizetett főkövetelésnek csak a kamatában és perköltségében marasztalta az alperest, a főkövetelés nem minősül ítélt dolognak, és amennyiben annak részbeni megfizetése az alperes szerint tartozatlanul történt, a felperes más követelésébe beszámíthatja [Ptk. 296. §, Pp. 229. § (1) bek.]. (Legfi Bír. Gfi V. 30 887/1984. sz., BH J985/12. sz. 476.) 1.7. A szerződésszegés 111. Az átvétel igazolásával kapcsolatos kellékhiányos számla esetében is beáll a fizetési kötelezettség, ha a termék átvételét a megrendelő a saját nyilvántartása alapján is megállapíthatja [29/1978. (XI. 14.) PM sz. r. 5. § (2) bek., Ptk. 301. § (1) bek.]. A felperes eredetileg kamatösszeg erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben, mert a 19 970 Ft összegről kiállított számláját 31 napos késedelemmel egyenlítette ki. A fizetési meghagyásnak az alperes ellen mondott. Azzal védekezett, hogy a felperes követelését azért fizette ki 31 napi késedelemmel, mert a felperes hiányos számlát küldött; azon ugyanis a szállított árunak általa történt átvételét nem igazolta. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a számlához olyan okmányt csatolt, amely igazolta az áru átvételét. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Nem tette vitássá: az alperes tagadásával szemben nem tudta bizonyítani, hogy a számlához okmányokat csatolt volna. Az alperes azonban a számlát kézhezvette, a fizetési határidőről tudomást szerzett. Okmány hiányában kérnie kellett volna az igazolás csatolására. A fellebbezés alapos. A 29/1978. (XI. 14.) PM számú rendelet 5. §-a (2) bekezdésének i) pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a számlákban hivatkozni kell a termék átvételét igazoló okmányra (szállítólevél, fuvarokmány). A számlában a felperes a 875 120 munkaszámra hivatkozott. Amennyiben ez a hivatkozás az alperes számára nem volt elegendő, az alperesnek módjában állott volna a felperestől további felvilágosítást és okmányok bemutatását kérni. Az alperes egyébként nem vitatta a termék (szolgáltatás) átvételét. A fizetési megállapodás az alperes terhére a számla kézhezvételétől számított 10 napon belüli fizetési kötelezettséget tartalmazott. Az esetleges kellékhiányos (adathiányos) számla a fizetési kötelezettség esedékességét nem érinti, annál is inkább, mert az alperesnek módjában lett volna nyilvántartása alapján is megállapítani, hogy a termék (szolgáltatás) átvétele megtörtént-e. E vizsgálat hiányában az alperes a számla ellenőrzésére vonatkozó feladatát megnyugtató módon egyébként sem tudta ellátni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság Ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest a kereseti követelés megfizetésére kötelezte. (Legfi Bír. Gf. 1.30 017/1980. sz., BH 1981/9. sz. 368.) 112. Az áruforgalmi korlátozás olyan jogszabályi felhatalmazáson alapuló intézkedés, amely a szerződésszegés jogellenességét kizárja [Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.]. A felperes iparvágány-szerződést kötött az alperessel. Ezt a szerződést az alperes 1976. május 4-én — 1976. december 31-i hatállyal — felmondta a Batthyány tér— Szentendre közti HÉV-vonal átépítése, gyorsvasúttá való fejlesztése miatt. A felperes 94