Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

103. Ha a teljesítés feladással (a fuvarozónak való átadással) történt, a szállító — illetőleg annak engedményese — az ellenértéket abban az esetben is követelheti, ha a küldeményt a megrendelő nem kapja meg [Ptk. 278. §, 328. §]. A felperes gyártotta és adta fel gépkocsifuvarozásra az alperesnek ez utóbbi által a szállítónál megrendelt 2 db konyhaszekrényt. A szállító előzőleg értesítette az alperest, hogy a beépítendő' konyhaszekrényeket megbízásából a felperes gyártja, közvetlenül szállítja és számlázza. Minthogy az alperes az ellenértékró'l kiállított számlát nem fizette ki, a felperes követelését fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítette az első fokú bíróságnál. Az alperes ellentmondásának alapja az volt, hogy a szekrényeket nem kapta meg. Az így keletkezett perben az első fokú bíróság a felperes keresetét tárgyaláson kívül hozott ítéletével elutasította. Az ítélet indokolása szerint a kereset azért alaptalan, mert a felek között nincs jogviszony. A felperes igényét — a feltételek megléte esetén — az általa perbehívni szándékolt vállalattal (szállítóval) szemben érvényesítheti. A felperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésének indokolásában hivatkozott az előkészítő iratához csatolt fuvarlevélre, amely tanúsítja, hogy az alperes részére az árut feladta. A fellebbezés alapos. Az első fokú bíróság nem tisztázta a per eldöntése szempontjából leglényegesebb körülményt, nevezetesen azt, hogy az alperes és a szállítója között létrejött szerződés szerint mi volt a teljesítési hely, az alperes megrendelő telephelye-e, vagy pedig a szállító feladással (a fuvarozónak átadással) teljesített (Ptk. 278. §). A szállító a szerződést a felperes közbenjöttével kívánta teljesíteni, a szerződésből eredő vételár-követelését a felperesre ruházta. Erről az engedményről (Ptk. 328. §) az alperest értesítette. A felperesnek tehát — amennyiben a szállító is feladással teljesíthetett — a fuvarozó részére történt átadás igazolása esetén joga van az áruért járó ellenszolgáltatásra, függetlenül attól, hogy az alperes az árut megkapta-e. Ha viszont a teljesítési hely az alperes telepe volt, akkor jár az ellenszolgáltatás a felperesnek, ha bizonyítja, hogy a fuvarozó az árut kiszolgáltatta az alperesnek. A fellebbezés kiegészítéseként csatolt levélmásolat alapján az átadás megtörténte tényként még nem fogadható el. Rá kell mutatni arra is, hogy az első fokú bíróság eljárási szabályt sértett akkor, amidőn a Pp. 59. §-ának rendelkezése ellenére a perbehívott szállítót nem értesítette a beavatkozás lehetőségéről. A kifejtettek értelmében a jogviszony hiányára alapított elutasító ítélet téves. A kellően megalapozott ítélet hozatalához további bizonyítás szükséges, ezért, továbbá az említett eljárási szabály meg nem tartása folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VII. 32 024/1978. sz., BH 1981(7. sz. 287.) 104. Ha a szállító a teljesítés után küldött számlájától eltérően magasabb összegű ellenértéket igényel, és nincs bizonyítva, hogy a megrendelő az utóbb közölt — magasabb ellenértéket tartalmazó — árjegyzéket elfogadta vagy arról a szállítás előtt tudomást szerzett, nem várható el tőle, hogy a szállító által állított számlázási tévedést felismerje, ezért a számlázott ár figyelembevételével történt továbbeladását jóhiszeműnek kell tekinteni, ennélfogva a szállító az árkülönbözetet nem követelheti [Ptk. 422. § (2) bek., 205. § (1) és (3) bek.]; A felperes mint szállító és a beavatkozó mint megrendelő között különféle vetőmag szállítására létrejött, öt évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján 90