Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

vétlensége nem érinti a bírságfizetési kötelezettséget, a késedelmes visszaszolgáltatás ténye a bírságigényt önmagában megalapozza. Mivel a Feltételek bizonyítottan a felperes és a II. r. alperes között létrejött szerződés részei voltak, annak sincs jelentó'sége, hogy a II. r. alperes az importból származó árukat — azok göngyölegeit — milyen feltételek mellett tudta beszerezni. Azt pedig a II. r. alperes csak állította, de nem bizonyította, hogy a Feltételekben a göngyölegek bírságmentes visszaadására adott határidő megtarthatatlan, és hogy ezért az erre vonatkozó szerződési feltétel lehetetlen. így az ezzel kapcsolatos érvelése sem volt elfogadható. A II. r. alperes az I. r. alperessel szemben keresetet nem terjesztett elő. Ennek hiányában viszont lényeges eljárási szabályt sértett az első fokú bíróság azzal, hogy az I. r. alperest a bírság 50%-ában marasztalta a II. r. alperes javára és az adminisztráció egyszerűsítése érdekében közvetlenül a felperes részére való fizetésre kötelezte. Erre vonatkozó kereset hiányában ugyanis az I. r. és a II. r. alperes közötti jogviszonyt az első fokú bíróság el sem bírálhatta volna, a felperes személye pedig jogviszonyláncolatot nem hozott létre, hiszen a felperes és az I. r. alperes között nem volt szerződéses kapcsolat. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a felperesnek az I. r. alperessel szemben indított keresetét mint alaptalant elutasította, a II. r. alperes göngyölegbírság-fizetési kötelezettségét pedig 95 811 Ft-ra felemelte. (Legf. Bír. Gf. II. 31987/1978. sz., BH 1980112. sz. 483.) 1.6. Teljesítés és beszámítás 98. A külkereskedelmi bizományostól elvárható, hogy már a bizományi szerződés megkötése során tisztázza a megbízás tartalmával ellentétesnek látszó belföldi megrendeléseket és hogy a felmerülhető tévedéseket, félreértéseket kizárja, [Ptk.205. $ (3) (3) bek., 32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r.5 21. §]. (Eln. Tan. G. törv. 30 351/1979. sz., BH 1981/2. sz. 75.) 99. A szabványban vagy a szerződésben megállapított mennyiségi toleranciával történő teljesítés esetén—ha az eltérés mértékét a szállító megtartja, a szerződésszegés jogkövetkezményei nem állapíthatók meg. Kötelező árhatósági rendelkezés hiányában a szerződés irányadó abban a tekintetben, hogy a megengedett toleranciával történő teljesítés esetén a megrendelőnek a kikötött teljes vételárat vagy pedig csak a toleranciával csökkentett árumennyiség ellenértéket kell megfizetnie. Ha sem árhatósági rendelkezés, sem a szerződés nem rendezi a fizetendő ellenértéket, a bíróságnak törekednie kell a felek feltehető akaratának, illetőleg a szakmában szokásos gyakorlatnak a megállapítására. Ha ebből más álláspont nem következik, a megrendelő csak a ténylegesen leszállított és rendeltetésszerűen használható árumennyiség vételárának a megfizetésére köteles (BH 1984/4. sz., GKT1/1984.). 100. Szúrópróba-vizsgálat eredménye csak a szabványban vagy szerződésben előírt mintavételi eljárás pontos megtartása esetén vetíthető a teljes mennyiségre [Ptk. 305. § (1) bek., 310. §]. (Legf. Bír. Gf. II. 30 768/1981. sz., BH 1983/1. sz. 29.) 87